Őrfi József építész szakmai blogja

Égigérő Építész

Égigérő Építész

Milyen házakat kellene építeni?

Ha jót akarunk magunknak és másoknak is, nem toljuk túl az építkezést sem.

2020. október 25. - Égigérő

Itt, az Égigérő Építészen cikksorozatban foglalkoztam azzal, milyen lakóházak építése lenne kívánatos a jövőben. A témához az aktuális lendületet a pandémia első hulláma adta: a hirtelen visszavonultság szinte mindenkiben feltette a kérdést, hogy az életforma, amit élünk, hosszútávon fenntartható-e vagy sem. Jómagam évek óta élek családommal a saját kezűleg épített házamban egy pilisi zsákutca végén. Házunk sok szempontból jó előkép ahhoz, amit jelen írásban megpróbálok összefoglalni, behivatkozva a témában született írásokat a megfelelő helyeken. Aki építkezés előtt áll, annak érdemes végiggörgetnie a lentieket.

k46_vagott.jpgHázunk részlete a bővítés után, kertépítés előtt. Építészként sok mindent magam alakítottam ki, de végig fő szempont volt az alacsony bekerülési és fenntartási költség. (Fotó: Bujnovszky Tamás)

 

Mekkora legyen?

Ha hosszú távon fenntartható lakóházat szeretnénk, az első és legfontosabb alapvetés, hogy kerüljük a túlzó méreteket. Házunk tervezésénél a legfontosabb szempont mérlegre tenni, hogy pontosan mire van valóban és tényleg szükségünk és alaposan megvizsgálni, hogy mindez kompromisszummentesen mekkora legkisebb területen helyezhető el. Tapasztalaton alapul amit mondok, nálunk extrém példa a fentiekre a 27 négyzetméteres konyha-nappali, ami két gyerekkel is tökéletesen élhető és vendéglátásra is alkalmas a pontosan átgondolt kialakításnak köszönhetően. Akit érdekelnek tippek, hogyan lehet kompakt, de mindenre jó házat tervezni, a Környezettudatos ház legfontosabb titka-című írásban további részleteket talál. De felhívnám a figyelmet itt is arra, hogy az építészeti tervezés nem olyan egyszerű feladat, mint aminek látszik – nem árt a megfelelő előképzettség és a gyakorlat sem hozzá...

Miből legyen?

Fenntarthatóság szempontjából a legfontosabb a mérettel való takarékoskodás, ezt követi a felhasznált anyag kérdése. Bár egy kicsi háznál kisebb a jelentősége is a felhasznált konkrét anyagnak, ha széles kör számára és hosszú távra keresünk megoldást, akkor bizony ennek is megújulónak kell lennie. A vasbeton előállításához szükséges alapanyagok végesek, beépítésük nehézkes, magas szakértelmet igénylő folyamat, sok építőanyagnak pedig az előállítása, szállítása terheli meg a környezetet. A szigorodó energetikai előírásokra, az alacsony fenntartási költségre és a rendelkezésre álló, szinte korlátlan alapanyagra tekintettel meglátásom szerint a jövő a növényi alapú hőszigetelésekben rejlik. Akit a kérdés részletesebben érdekel, vagy arra kíváncsi, miért pont a hőszigetelés ehhez a kulcs, annak szól a Miből építkezzünk, ha fenntartható házat szeretnénk?-című blogbejegyzés.

Passzívház legyen-e vagy sem? Energiatakarékos megoldások

Hosszan nem érdemes taglalni, hogy miért fontos manapság az energiatakarékosság. A fűtésszámla senkinek nem szívbéli jó barátja, de ma már köteleznek is minket az egyre szigorodó előírások a fenntartható megoldások használatára. 12 megoldás, amitől energiatakarékos lesz a ház a címe a vonatkozó blogomnak, amiből kiderül, mi mindennel spórolhatunk az energián – elsősorban már a tervezéssel is. Az energiatakarékosság kérdéséhez szervesen kapcsolódik a passzívházak témája: erről szól a Most akkor kötelező lesz passzívházat építeni?-című bejegyzés.

Drága lesz egy ilyen ház?

Ha a fentieket komolyan vesszük, már sokat tettünk azért, hogy ne költsünk feleslegesen. Ha a kompakt kialakításhoz hozzávesszük, hogy érdemes elkerülni a nehezen megvalósítható megoldásokat – gondolok itt a túlbonyolított alaprajzokra vagy szerkezeti kialakításra – megint eggyel beljebb vagyunk a költségeket illetően. Ezt a kérdést járja körül a Lehet-e egy környezetbarát ház pénztárcabarát?-című írásom. Ehhez kapcsolódóan a 7+1 pont, amitől olcsóbban lehet építkezni-blogbejegyzésben röviden elmesélem, hogyan jártunk mi a saját házunkkal, majd adok pár tippet, amitől reális maradhat a költségvetés.

Hogy nézzen ki? A Pajta-stílus

Ha a fenntarthatóságra koncentrálunk és szeretnénk mindezt gazdaságosan elérni, egyáltalán nem kell lemondanunk a tetszetős építészeti megjelenésről. A mai trendek kifejezetten a „kevesebb több”-elve mentén, előnyben részesítik az átgondolt, letisztult megoldásokat. tapasztalataim szerint a fentiek összhangban vannak egymással, építészeti megjelenésüket tekintve pedig leginkább a Pajta-stílus az, ami leképezi ezt a filozófiát. A Mi is az a Pajta-stílus?-című írásomban megpróbáltam ezt az irányzatot részletesebben is bemutatni, arra is választ adva, miért pont a „pajta” a stílus névadó szava.

Összefoglalás

Ez a cikk maga az összefoglalás a jövő fenntartható és környezettudatos házaira vonatkozóan: az átgondolt méret, a jó elrendezés, a takarékos helyiségkialakítás és energetikai megoldások, a fenntartható anyaghasználat, az egyszerű szerkezetek, végül a várható alacsonyabb költségvetés és a kedvező megjelenés együttesen adhatják meg a választ a kérdésre. Sokan követik az Égigérő Építész blogot, és bár ez itt a fő csapásirány, és az egyes írásokban visszatérően szerepelnek ezek a szempontok, nem csak ezzel a témával szoktam foglalkozni. Aki szeretne elmélyülni kicsit a témában, annak viszont hasznos lehet ez a gyűjtés, egyúttal felvezetőnek is szánom a nemsokára a fentiek alapján közzétett építészeti javaslatokhoz.

A bejegyzés trackback címe:

https://egigeroepitesz.blog.hu/api/trackback/id/tr316257038

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2020.10.25. 22:36:20

Az élhető és kényelmes lakás/ház alapvető záloga, hogy legyenek benne felesleges terek. Ha mindent passzentosra kimérünk, olyan lesz, mint egy öltönynadrág, amiben nem lehet leguggolni egy leejtett százforintosért. Ráadásul egy ház/lakás sosem a jelenlegi állapotnak épül, hanem távlatokat kell nézni. Rossz út a minimalizálás és a helytakarékosság.

Égigérő 2020.10.26. 08:43:49

A legkisebb házban is kell legyen "felesleges" tér, ez így van, anélkül nem működik. Pláne igaz ez ott, ahol gyerekek is vannak!

eßemfaßom meg áll 2020.10.26. 10:24:43

"A vasbeton előállításához szükséges alapanyagok végesek, beépítésük nehézkes, "

100 családiházból hány épül vasbetonból?

Zorq 2020.10.26. 14:04:54

Tetszenek az alapelvek. Mivel a nyári hűtés nagyobb probléma, mint a téli fűtés, a hőkapacitást is fontosnak tartom, az árnyékolás mellett. A multifunkcionális tereket is (pl gyerek-dühöngőből majdan könyvtár-dolgozó vagy műhely vagy fedett garázs vagy wellness tér). Esetenként az idővel két lakássá való alakíthatóságot is (régebb ezért is volt jó a nyárikonyha, de ma már inkább a leválasztás a jobb opció, ha van rá lehetőség).

Égigérő 2020.10.26. 15:04:19

@Zorq: Végre egy kulturált nicknév :) Köszönöm a hozzászólást! A növényi hőszigetelés többek között éppen a hőkapacitás miatt is lesz hosszútávon befutó: egigeroepitesz.blog.hu/2020/05/14/mibol_epitkezzunk_ha_fenntarthato_hazat_szeretnenk

eßemfaßom meg áll 2020.10.26. 17:50:31

@Zorq: A nyári hűtésben mi a probléma? Klíma napelemről (hiszen pont akkor van elemében a naperőmű amikor hűteni kell) kb bármit jegesre tud hűteni szuperzöldfenttarthatóan. Azt megoldani, hogy a házban télen mindenhol egyenletes meleg legyen és olcsóért lehetőleg a föld megölése nélkül, sokkal nehezebb.

Zorq 2020.10.26. 19:16:37

A klímás orrba-szájba hűtést nem lehet összehasonlítani egy korrektül megépített és árnyékolt lakás komfortjával, még akkor sem, ha az utóbbi is használ klímát (sokkal finomabban). A klíma fiziológiai hatásai elég durvák tudnak lenni, főleg ha nagyon nyomják. És nem is skálázható, akkora terhet ró az villamos hálózatra kánikulában. Az igaz, hogy léteznek nagyon jól terítő klímák, amelyek az embereket is el tudják kerülni, vagy épp megcélozni, de akkor sem mindegy, sem energetikailag, sem fiziológiailag, hogy mennyi külső hőt kell elvonni. Az egyenletes téli fűtés és részben a nyári hűtés megoldható falfűtéssel, padlótemperálással (nekem ezek vannak), hőfüggönnyel, vagy akár passzívház levegőkeringetéssel is. Más érv, télen mindig lehet még egy öl fát tenni a tűzre, vagy felvenni egy pulóvert, de nyáron nincs hová menekülni a meleg elől. Én speciel nagyon érzékeny vagyok a klímára, nem szeretem különösebben, de nyilván esete válogatja, engem nem zavar, ha üvegkalitkában nyomatod a klímát, legalább szép a kilátás :).

eßemfaßom meg áll 2020.10.26. 21:50:52

@Zorq: Onnan indultunk, hogy szerinted a hűtés az a főprobléma majd leirtad, hogy nem probléma csak az egyik hütési módszert te nem szereted. A villanyhálózatra pont nem ró "akkora" terhet hiszen a háztetőn levő napelemről megy (ezt írtam, nem azt, hogy Norvégiábol hozott áramról kell hajtani)

Köszönöm kedvességed, de nem üvegkalitkában élek, a klímáink nem hiszem, hogy bruttó egy napnál többet mentek ezen a nyáron (mármint a házban, az autóban elég sokat, meg is halunk mind hamar a durva fiziológiai hatásától),
süti beállítások módosítása