Mostanában minden blogbejegyzést kénytelen vagyok szabadkozással kezdeni, hiszen sok idő telik el egy-egy írás között. Nincsen e mögött semmi rossz szándék, egyszerűen csak a sok futó megbízás és a család mellett alig jut idő posztolásra. Pedig érdemes lenne megmutatni, miken dolgozom, mert sokszor izgalmas házak lesznek ezek és én is úgy érzem, hogy alakul bennem egy egyéni látásmód az épületek szerkesztéséhez. Mivel nemrég zártam le egy őrségi ház tervezését, és nincs két hónapja egy másik, szintén őrségi megbízásomnak, adta magát, hogy futó munkáim közül most ezt a szálat emeljem ki és mutassam be.

Az első, Őrségbe tervezett házam. Fotó: Bujnovszky Tamás

Annál is inkább, mert sokat dolgozom ugyan, de lassan tendenciává válik, hogy egy-egy terv megvalósulására éveket kell várnom – nyilván nem a referenciájáért drukkoló építész az elsődleges szempont egy építési folyamatnál, sokkal inkább a megfelelő szakemberek megtalálása és a szükséges források előteremtése. Szóval felértékelődik, ha végre elkészül egy épületem és a kevés, már megmutatható házam közül az Őrségben is van egy, így nemcsak terveket tudok mutatni, ha előveszem az Őrség-témát.

Ugyanez a ház a másik oldalról (saját fotó)

És a sarok felől (saját fotó)

2019-ben kezdtem ide járni az első megbízásom kapcsán, mostanra pedig már öt külön tervem készült el, más-más településeken, de mind az Őrségi Nemzeti Park területén. Ezek között a tervek között van teljesen újonnan tervezett ház, és van meglévő, rossz állapotú épület megmentése és tovább tervezése is. Van olyan új terv, ami korábban elbontott ház helyére készült és van olyan, ami korábban be nem épített helyre lett tervezve. Aki ismeri az őrségi szabályozást, tudja, hogy ilyen tervezési feladat itt ritkán adódik, mert nem engedik új építési helyek kijelölését a területen.

Kétvölgyön áll ez a rossz állapotú ház, amire felkérést kaptam, hogy tervezzük át (saját fotó)

Végül ebben maradtunk: amit lehet karakterben, léptékben megtartottunk, de a gazdasági szárny teljesen új a terven, ahogy a beletett szálláshely funkció is (saját látványterv)

A fentiek együtt már úgy éreztem, „megérnek egy misét”, azaz posztot, hogy röviden mutassak valamit ezekről a házakról. Már csak amiatt is, mert tervezés közben több helyről kaptam olyan visszajelzést, hogy az általam tervezett házak valahogy rokonlelkűek ezzel a hellyel, illenek az Őrségbe. Erről jómagam annyit tudok mondani, hogy szeretek ide járni és szeretek ide tervezni és persze mindig örülök a pozitív kritikáknak.

Ezt a Szalafőre tervezett házat korábbi posztban már bemutattam, elmeséltem milyen izgalmas folyamat volt a tervtanácsi eljárás (saját látványterv)

Ami nekem rokon itt, az talán a keresetlen egyszerűség, ami a régebbi épületeket jellemzi. Jobban vonzódom a gazdasági épületekhez, mint a „puccosabb” régi házakhoz, de ami tényleg csodálatraméltó az Őrségben, hogy ezek a régi házak típustól, korábban ellátott feladatuktól függetlenül mind méltóságot hordoznak, mind pont a helyére van téve, teljes összhangban a környezetével.

Ez a régi épület Kondorfán található, itt is a megmentés módja volt a kérdés. Megbízóm jó érzékkel fogalmazott meg kéréseket (saját fotó)

Végül ilyesmi ház lesz belőle, a régi garázs helyén (jobb oldalon) kiadható szállásrésszel (saját látványterv)

Tényleg kell hát ahhoz bizonyos belső határozottság, hogy ilyen helyre merjen az ember tervezőként feladatot vállalni – ha nem lett volna saját építésű házam szakmai- és közönségsikere, valószínűleg nemet mondtam volna már az első ide szóló felkérésre. A témában kimagasló példákat alkotó U. Nagy Gáborral mindenesetre jóban vagyunk – anno a Média Építészeti Díján a házammal elnyert egyik különdíj szakmai zsűrijében is benne volt – és legutóbbi találkozásunkkor tanúsított kedvessége valamennyire megnyugtatott, hogy talán főbenjáró bűnöket eddig még nem követtem itt el.

Veleméren áll a jobb oldali, fa szerkezetű ház, ami meg is marad majd az új program részeként. A szemben lévő romos épület már menthetetlen (saját fotó)

Virágkertészet közösségi műhelye és gazdasági épülete lesz az új funkció, nem messze a híres veleméri templomtól (saját látványterv)

Az mindenesezre biztos, hogy szeretem az egyszerű, hagyományos tömegbe rendezett házakat és szeretem a rendezett alaprajzokat - örömöt okoz, ha van egy ismétlődő ritmusa a háznak, ez valóban rokon gondolkodás ide. A régi őrségi épületek szellemiségét nehéz azonban szavakban pontosabban megfogni és még nehezebb meghatározni, milyen kellene legyen egy mai őrségi épület. Nehezíti a dolgot, hogy nincsen egyetlen, a múltból kiemelkedő épülettípus, amire azt mondhatnánk, hogy na, ez a jó előképe egy mai, jó őrségi épületnek. Ennek persze kellemes oka van: a múltból több értékes épülettípus is kiemelkedik ezen a tájegységen, ami egyszerre örömteli, de zavarba ejtő is, ugyanis ezek sokszor egyáltalán nem hasonlítanak egymásra.

Kortárs lakóépület grandiózus terve az Őrségbe - ez a tervem végül nem valósult meg (látványterv: Skandivisual)

Nem vagyok a témának avatott szakértője, de kívülről rápillantva is látni, hogy egy kalabukos boronaház, egy magas lábazatra tett reprezentatív vakolathímes, kódisállásos polgári porta, egy egyszerű tornácos őrségi parasztház, egy lábas pajta vagy akár egy kástu a legkevésbé sem egyforma típusok. Nehéz tehát megmondani, hogy mihez érdemes tervezéskor őrségi előképként nyúlni.

Az előző épületterv oldalról (látványterv: Skandivisual)

Annyit talán mégis mondhatunk, hogy egyszerre egy kicsit mindhez nyúlni ugyanúgy legitim lehet, mint kortárs módon átértelmezni egyetlen típust. Feladata, szituációja válogatja, mikor melyik szempont a fontosabb – de az Őrségben bizonyosan érdemes az egyszerűbb, letisztultabb megoldásokat előnyben részesíteni a túlgondoltak helyett.