Őrfi József építész szakmai blogja

Égigérő Építész

Égigérő Építész

Ez a környezettudatos ház legfontosabb titka

Amitől igazán fenntartható, ráadásul gazdaságos is lesz az építkezés.

2020. június 09. - Égigérő

Legutóbbi írásomban azt kerestem, mi lehet az az építési technológia, ami hosszabb távon és sokak számára adhat majd megnyugtató választ a fenntartható építészet kérdésére. Van azonban egy szempont, ami talán még a felhasznált anyagoknál és szerkezeteknél is jobban meghatározza, mennyire lesz környezettudatos a házunk. Ez pedig nem más, mint a méret kérdése: értelemszerűen minél kisebbet építünk, annál kevésbé terheljük a környezetünket (nagyszerű hír, hogy egyben a pénztárcánkat is). De azért ez kényes kérdés, hogyan lehet a tervezés során ésszerű méretek között tartani a házat úgy, hogy mégse kompromisszumnak tűnjön a végeredmény? Gyakorló építészként megpróbálok pár egyszerű megoldást felvázolni, aminek ismeretében könnyebben tudunk majd együttműködni a tervező építésszel.

Amikor az építész házat tervez, sok előírást kell figyelembe vennie, miközben megbízója igényeit is szem előtt kell tartsa. Az egyes helyiségek minimális előírt méreteit a sokszor módosított 253/1997. törvény, az úgynevezett OTÉK tartalmazza. Ebben többek között szerepel, hogy a lakószoba minimális alapterülete nyolc négyzetméter kell legyen, és lakásonként szükséges egy, legalább 16 négyzetméteres helyiség kialakítása, ahol sem konyha, sem étkező nem lehet. Ez azt jelenti, hogy ha úgynevezett amerikai-konyhás nappalit szeretnénk, akkor ebből a nappali rész lesz ez a bizonyos 16 négyzetméter.

k04.jpg80 négyzetméteren sok minden elférhet, jó példa erre a házunk. Ennyi a jobb oldali, bővített rész alapterülete a kiegészítő funkciókkal (terasz, autóbeálló, hobbiműhely), de ennyi összesen a házon belül a lakásunk mérete is négyünk számára. Ekkora méret két kis gyerekkel elegendő tud lenni, a későbbi igényekre a tetőtér elő van készítve a beépítéshez. (Fotó: Bujnovszky Tamás)

Családi ház tervezésénél persze nem feltétlenül érdemes a fenti adatokat ennyire megközelítenünk, ezek tényleg a szükséges minimumot jelentik, és eddig leginkább társasházi kis lakások tervezésénél kellett őket figyelembe venni. Meglátásom szerint mindemellett várható egy új jelenség felbukkanása is, ami miatt fontosak lehetnek még ezek az előírások: a jellemzően városi életformához alakított életterek előbb-utóbb meg fognak jelenni az agglomerációs és vidéki területeken is. A home office felértékelődésével együtt jár az is, hogy a munkavégzés, egyben otthonunk helyét szabadabban fogjuk tudni megválasztani. Akik számára eddig a munkahelyükhöz közelebbi, akár kisméretű városi lakás jelentette az egyetlen elérhető megoldást, de munkájuk jellege és a várhatóan változó munkahelyi elvárások lehetővé teszik, várhatóan el fognak gondolkozni azon, hogy elcseréljék lakásukat egy olyan kisebb házra, amihez tartozik saját kert és a környezete szabadtéri programlehetőségeket kínál. Hogy ez mennyire lesz tömeges jelenség, ma még nehéz megmondani, lehet, hogy marginális lesz, de az is lehet, hogy minél előbbre tekintünk időben, annál inkább általánossá fog válni.

 

Összevont funkciók

A fenti adatok szem előtt tartásával kezdhetünk tehát leendő otthonunk kialakításán gondolkozni. Kezdjük mindjárt a leginkább helyiséges konyha-nappali funkcióval és ehhez kapcsolódóan az első állítással: az összevont funkciók általában kisebb alapterületen oldhatóak meg, mint ha külön helyiségbe tesszük őket. Ez azt is jelenti, hogy például egy egybevont, konyha-étkező-nappali kisebb lehet, mintha külön van a konyha, vagy akár az étkező is. A főzéssel együtt járó szagok persze sokakat zavarnak, mindenkinek más a prioritás. A személyes szempontok miatt minden tervezési program más és más lesz: van, akinek egybevonhatók egyes funkciók, van, akinek nem, ezt mindig mérlegelni kell. Ezt szem előtt tartva, nézzük meg, mi jöhet még szóba, ha összevonásról van szó?

Össze lehet vonni például a hálószoba és a dolgozó funkciót, ha más szempont ezt nem zárja ki. Az egyik éjjeli, a másik nappali igény, és közös bennük, hogy nyugalomra van hozzájuk szükség. Hasonlóan praktikus megoldás lehet, ha a fürdőszoba egy megfelelően rendben tartható részén kerül kialakításra a mosókonyha funkció, esetleg a tisztítószerek és eszközök számára is helyet találunk itt. Nagyobb tervezési programok esetén el lehet gondolkozni azon is, hogy a hobbi célú helyiségeket és a tárolásra szolgáló helyiségeket valamilyen formában összevonjuk.

Gyakorlott tervezőt feltételez, és mindenképpen szélsőséges, egészen kis alapterületek esetén számításba vehető megoldás, ha az egyes funkciók használatához szükséges kiegészítő alapterületre rászervezünk – lehetőleg alkalmi jellegű – közlekedősávokat is.

 k25.jpgA házunkban lévő konyha és étkező tér látható a képen, a nappali felől nézve. A helyiség mindössze négy méter széles, a konyha faltól-falig ér. Szélsőséges alapterület-csökkentő megoldásnak számít, hogy a pult előtti sáv egyben közlekedő is a teraszajtó felé. (Fotó: Bujnovszky Tamás)

Alapterületet csökkent, amit elhagyunk

Alapterületet takaríthatunk meg azzal is, ha olyan házat építünk, aminek a fenntartásához nincsen szükség nagy helyigényű gépészeti berendezésekre. (Ez messzire vezető téma, később még fogok vele foglalkozni.) Ha el tudjuk hagyni a külön gépészeti helyiséget, ezek a berendezések megtalálhatják a helyüket olyan pontokon, ahol látványuk kevésbé zavaró: például tárolóhelyiségben, vagy garázsban, ha azt is építünk. Ha már a tárolóhelyeknél tartunk, fontos látni, hogy aki kisebb helyen lakik, jellemzően könnyebben tud rendet is tartani maga körül. Minél több, potenciális tároló helyünk van, annál inkább várható, hogy ezekben fel fog gyűlni, amivel hirtelen nem tudunk mit kezdeni. (Későbbi beépítésre váró padlásunk sajnálatos módon remek példa erre, még ha ideiglenes is.) Merész döntés, de a fentiekre tekintettel el lehet rajta gondolkozni, hogy egyáltalán nem tervezünk tároló helyiségeket az új házunkba, ezzel rákényszerítve magunkat a felhalmozás elkerülésére. Szezonális ruhák, szabadidős holmik tárolását meg lehet oldani akár a közlekedők mentén akár az egyes helyiségekben kialakított beépített szekrényekben is.

Bár ez nehéz feladat, a tervezés során a közlekedők méretét és hosszát is érdemes minimalizálni, ha nem szeretnénk feleslegesen költeni. Ez persze elsősorban a tervező ügyességén múlik, végül mennyire sikerül. Ha ez fontos szempont számunkra, a tervezési programban mindenképpen rögzítsük. Ha a közlekedőtér nem elkerülhető, vagy más szempont miatt éppen hogy a koncepció szerves részét képezi, kereshetünk neki további, kiegészítő funkciót is – jellegétől függően lehet itt tárolón felül könyvespolc, vagy akár játszósarok is.

 

Térérzet növelés méretnövelés nélkül

A fenti ötletekkel együttesen kordában tartható a ház alapterülete, de fontos arra is figyelnünk, hogy a végeredmény ne legyen szűkös hatású. Térérzet-növelő hatása lehet, ha például egyetlen közlekedősáv mentén fűzzük fel az egyes helyiségeket, így legalább egy ponton megjelenik az épületen belül a távolság. Míg az előbbi horizontálisan tágítja a teret, vannak vertikális megoldások is: tágas érzetet ad, ha egymás feletti szinteket (akár csak a földszint feletti tetőteret) legalább részben egybenyitjuk egymással, vagy egyes szakaszokon egyszerűen elhagyjuk a födémet és a tetőig nyitva hagyjuk felfelé a teret. Fontos eszköz lehet erre a lépcsőtér is: ha a lépcsőkarok között hagyunk úgynevezett orsó teret, és éppen felette helyezünk el bevilágítót, viszonylag kicsi méretnövelésért cserébe tágas érzetű otthont kaphatunk, miközben ez a hely a növényeknek is remek pont lehet. Ezek a megoldások azért is fontosak lehetnek, mert az egymás felett kialakított szintek ökológia lábnyoma kisebb lesz, mint ha ugyanannyi funkciót egy szinten, egymás mellett alakítunk ki.

Fontosak a térszervezésnél alkalmazott arányok, a kellő és megfelelő fényviszonyok is, ha a szűkösség érzetét szeretnénk elkerülni. De ezek együttes alkalmazása már igazán jó és gyakorlott építészt feltételez, igazából ez az építészet lényegét is érinti. Minél kisebb az alapterület, annál könnyebb mellényúlni a tervezésnél, és a látszólag kisebb tervezési hibának a kisebb alapterület miatt később arányosan nagyobb jelentősége lehet. Annak a funkcionálisan is jól működő, jól szervezett és jó arányú, gazdaságosan megépíthető térstruktúrának a megálmodása – ami később az otthonunk lesz – szakmai ismereteket és gyakorlatot igényel. Mindezt csak azért írom így a végére, mert bár lehetnek és lesznek is jó meglátásaink a közös munka során, ha tényleg jó házat szeretnénk, válasszunk olyan tervezőt, akiben meg tudunk bízni, utána tartsunk ki mellette, inspiráljuk, és hagyatkozzunk rá.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://egigeroepitesz.blog.hu/api/trackback/id/tr2115756446

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

eßemfaßom meg áll 2020.06.10. 07:54:10

Gondolom a konyha csak dísznek van meg pizzamelegítésre.

Nand 2020.06.10. 08:24:28

A legkörnyezettudatosabb (brr, de utálom ezt a szót..), ha nem építünk, hanem használtat veszünk. Próbálok nem trollnak tűnni... Bármely új dolog megvásárlása sokkal megterhelőbb. Ameddig a technológiától várjuk a problémáink megoldódását, és nem vagyunk hajlandók lemondani dolgokról, kompromisszumokat kötni, addig cseberből vederbe esünk.
Vegyük pl Norvégia esetét az elektromos autókkal. A kőolajkincsük értékesítésével tudták, tudják meglépni ezt a váltást. Környezetszennyező? Szerintem mindenképpen.
A környezetünk elhasználása a gazdaságunk alapja. Ergo, ha tényleg környzettudatosak leszünk a földbe fog állni a világgazdaság.

pater76 2020.06.10. 09:47:02

Ha már helytakarékosság, az egyik legpazarlóbb és a házépítés költségvetésének egy jelentős részét kitevő helyiség, maga a garázs. Egy autó sem ér annyit, hogy fűtött, szigetelt, zárt "szobája legyen". Elképesztőnek tartom, amikor új ház építésénél fiatal szülők a gyereküknek 8-10 m2-es lyukat terveztetnek, de az autónak kell a 35-40 m2. Persze, sokan mondják, hogy ott mást is lehet tárolni. Igen. Mindent a maga helyén. A nagymama lekvárját egy a konyhából nyíló 4-5 m2-es kamrában kell, a biciklit meg egy 8-9 m2-es tárolóban, ahol apa szerzámosládája is bőven elfér. A folyosók meg egyértelműen pazarló, holt terek. A lapostető még mindig nem divat, ellenben építik a szigeteletlen padlásokat, feleslegesen. Mert még mindig a mediterrán nyeregtető és a bramac cserép az igazi.
Lehet gondolkodni terek és funkciók összevonásán, de az ésszerűség határán belül. Ha vendégeket hívsz, egy nappali/konyha/étkező nem lehet szűkös és zsúfolt, ha egy 6 fős asztalt nem tudsz kényelmesen megteríteni, nem beszélve arról, ha az a 6 fő, az ebéd után a nappaliban szeretne leülni beszélgetni. A környezettudatosság ott kezdődik, ahol a mai újépítésű házak végződnek, mert még mindig a 30-40 évvel ezelőtti technológiai megoldásokat alkalmazza a sok beruházó.
Gázkazán, lapradiátor, a jogszabályi előírásoknak épp megfelelő minimál szigetelés és legolcsóbb nyílászárók. Bezzeg az esővízgyűjés, házi szennyvíz tisztítás, szürkevíz használata a wc lehúzására kb minden ezredik házban van csak megoldva. A világ nagy részén harcok dúlnak az éltető vízért, mi meg elegánsan tiszta ivóvízzel öblítjük a le sz@rt. Az egyéb tervezési megoldásokról, ami energiatakarákossá tesz egy házat, érdemes lenne külön foglalkozni (benapozás figyelembevétele, ablakok méretezése, hőcserélős levegőztetés, hőszivattyú, stb.).
A napelem téma is megér egy misét, hogy mennyi idő alatt térül meg és kinek éri meg.

Homyak 2020.06.10. 10:44:10

Olvasva a cikket és a kommenteket, itt is azt látom, hogy sok a tévhit a témával kapcsolatban. Épületgépészként nagyon sok családi ház megfordult a kezem alatt, és sajnos azt kell mondjam, hogy a magyar átlag gondolkodás az építkezésről/felújításról a siralmassal egyenlő. A környezettudatosság nem elsősorban azon múlik, hogy mekkora házat építünk, de a használt ház vásárlása meg pláne nem.
Új építése: sajnos sokan úgy építkeznek, hogy felkeresik a generált, aki jó pénzért leakaszt a polcról egy sablon tervet, mely nem arra van kitalálva, hogy az energiatakarékos és gazdaságos legyen, hanem hogy minél jobb áron rásózzon a kedves vevőre egy minimál koncepciós családi házat. Ezekbe általában a gépészet kimerül egy kombi vagy külön tárolóval felszerelt gázkazánba, és ha a megrendelő kispénzű, akkor radiátoros hálózat, ami esetleg magas vízhőmérsékletre lett kitalálva, amin nem gazdaságos működtetni egy mai kazánt. Ma a TNM rendelet már olyan hőátbocsátási tényezőket szab meg az egyes határoló szerkezetekre, hogy egy 120 m2-es családi ház hőszükséglete is csak 5-6 kW, amire az olcsó gázkazánok nem tudnak lemodulálni, így emiatt is megy a levesbe az energia. Jövőre már 24% megújulót kell alkalmazni egy új építésű épületnél, így azért rá lesznek kényszerítve a gondolkodás váltásra.

Használt épület vásárlás: itt még rosszabbak a tapasztalatok. Sajnos sokaknál, akik megvesznek egy használt épületet fontosabb, hogy minél dizájnosabb csempét meg parkettát és parasztvakításokat építsenek be, mint a korszerűsítés. Az energetikai felújítás jó esetben kimerül a nyílászáró cserében, de az is csak azért, mert a régi már ronda. Az nem zavarja őket, hogy a ház szigeteletlen a fűtés ezer éves nyílt égésterű gázkazánról üzemel, emiatt a fűtés számla több 10000-re rúg.

Itt inkább az lenne a megoldás, hogy az átlag magyar, aki azt se tudja, hogy honnan jön a csapból a víz, aki azt se tudja, mi a hővisszanyerős szellőzőrendszer, az építkezés vagy felújítás előtt kikérné egy szakember véleményét.

Homyak 2020.06.10. 10:49:02

Bocsánat 25% megújulót akartam írni. A konzekvencia az, hogy nagyon sok történetet tudok mesélni, hogy mekkora hülyeségekkel találkoztam már pályafutásom során, de ez olyan hosszú, hogy könyvben kellene elmesélnem.

BOAR 2020.06.10. 13:07:21

@Homyak: Még jó, hogy Te vagy nekünk és világosságot tudsz gyújtani az egyszerű, tanulatlan pórnép fejében...
Mert amúgy persze mindenki hülye, a kivitelezők kivétel nélkül gazemberek és a modern technológiánál fontosabb a dizájnos csempe a wc ülőke mögött a falon.
Az fel sem merül senkiben, hogy a "modern technológiákról" az átlagpolgár maximum akkor értesül amikor valamelyik lobbi nyomására hirtelen törvénybe iktatják a használatukat...mert a "szakember" orbitális nagy pofával fikáz le mindenkit a maga kis képzelt elefántcsonttornyából ahelyett, hogy tevékenyen közreműködne az információk SZÉLESKÖRŰ terjedésében.

eßemfaßom meg áll 2020.06.10. 13:46:51

@pater76: Azért egy garázsnak nem kell feltétlen hálószobaminőségnek lenni, de csak az gondolja hülyeségnek a garázst akinek nincs autója vagy nincs garázsa.

"mi meg elegánsan tiszta ivóvízzel öblítjük a le sz@rt." A környezetnek tök mindegy, hogy szart mivel öblíted le, a duna/tisza vize nem fogy jobban attól, hogy tiszta vizzel öblíted le a szart. Marad az anyagi megfontolás. Hány év alatt térül meg egy szürkevízhasznosító rendszer kiépítése és üzemeltetése?

Homyak 2020.06.10. 14:19:52

@BOAR:

Elnézést kérek, ha megbántottalak, de igenis sajnos (nem csak az építőiparra vonatkozóan) manapság mindenki nagyon okosnak gondolja magát, különösen mióta net létezik. Keresett már meg úgy ismerős, hogy ő neten kikalkulálta, hogy a talajszondás hőszivattyú kiépítése nem sokkal drágább a gázkazánnál. Aztán szembe jött a valóság..

Én sem értek mindenhez, pl. férfi létemre nem értek az autókhoz, ezért amikor vásárolnom kellett, akkor vittem magammal ismerőst, aki autószerelőként is dolgozott, mert nem akartam pofára esni.

Akkor egy-két sztori a közelmúltból:
Egy ismerősömnek felajánlottam, hogy szívesen megtervezem a házát, de nem kellett neki, mert a generál csomagjában benne vannak az amúgy sosem látott szakági tervek. Aztán amikor már nagyjából kész volt a ház megtudta, hogy van olyan, hogy melegvíz cirkuláció, és neki nem építettek be olyat.

Egyszer felkeresett egy illető, hogy ő hőszivattyút akar padlófűtéssel. Már azt is nehezen értette meg, hogy mivel nincs építész terve, ezért fel kell mérni a házat. A ház egy nem túl jó állapotban levő kádár kocka volt nyílt égésterű kazánnal, és ő ezt akarta összekombinálni a hőszivattyúval...

Egyik önfejű családtagom és párja nekiállt felújítani, de véleményt senkitől sem kértek. Az épület egy részében meghagyták a régi gázkonvektorokat, a konyhában, egyik szobában és fürdőben semmit, a nappaliba meg beraktak egy kályhát. Az eredmény: az egész ház télen hideg volt, a falak penészesedtek, a fűtetlen szobába meg méregdrága hifirendszert dobtak össze moziszobának. Ők azt gondolták, hogy ha kinyitják az ajtót majd bemegy a meleg. Mondanom sem kell, hogy a finom elektronikának milyen jót tesz a nagy hőingadozás.

Lehet kiakadnia a véleményemen, de mivel a szakmában dolgozok, ezért tudom miről beszélek.

Török törp hörcsögöt bökő bögöly 2020.06.10. 19:50:50

Én típustervet vettem a 90-es évek elején. Azon kívül, hogy nagyon olcsó volt, csak később bennt lakva döbbentünk rá, hogy eszméletlenül jól át van gondolva az egész. Jó a tájolása (20m2 teliüveg dél fele, méteres eresszel amitől télen hétágra besüt a nap, nyáron meg árnyékol)a hőtárolása(nem kellett szigetelni sem az Ytongot, mivel északra garázs, pincelejáró és egyéb mellékhelységek vannak). Télen alig fűtünk, nyáron meg klíma sem kell, 3 hálószoba(3x12m2), egy amerikai nappali konyhával, étkezővel(40m2), 30m2 terasz, 20m2 garázs, 12m2 fürdő egy szinten, 30 m2 pince. Tetőtér 30 centis szigeteléssel megoldva, így felfele szinte semmi hő nem megy el.

2020.06.11. 12:14:43

@Nand: ahhoz, hogy használtat tudj venni, valaki, valamikor kell építsen egy újat. És azt se feledd, hogy a lakóházak többségét egyszer majd el kell bontani. És hogy jön ide a norvég olajkincs? Ők égették el?

Nand 2020.06.11. 13:06:41

@pityókabort Vráncsábó ócsón:
Én csak arra próbálok rávilágítani, hogy a mai életvitelünk, gazdasági érdekeink teljesen szembe mennek a környezettudatossággal. Házak százezrei mennek tönkre vidéken, mert nincs megfelelő munka. Olyan van, amiből meg lehetne élni, de az embernek több kell. Ahol én élek 4-5 évvel ezelőtt 4-5 millió volt egy élhető, de felújítandó kádár kocka. Munka annyi, hogy lasszóval fogták az ukránokat, még így se volt elég..

A környezetnek oly mindegy a nem lebomló tégla, kőzetgyapot, beton. Az csak a mi szemünket zavarja.

Norvégia csak arra példa, hogy minden látszólag környezettudatos dolog mögött ott van a környezetkárosítás. Nem ők égették el, de azt se mondták, hogy nem hagyom, hogy más elégesse. A pénznek nincs szaga.

2020.06.11. 14:31:48

@Nand: Egyetértek veled, de ez a norvég példát még mindig nem értem. Ők legalább valami kornyezetvédelmileg előremutató dolgot csináltak az olajbevételeikből (mellesleg nem csak ebből élnek, sőt az olajbevételeik legnagyobb része egy állami tartalékalapba ment), nem úgy mint a rongyrázó arabok, vagy az atomombát gyártó oroszok.

Poroszka ló 2020.06.18. 07:49:06

Fiúk-lányok, lehet itt a környezettudatosságról ömlengeni, meg butának nézni a társadalom jelentős részét amiért a mai napig Kádár-kockákig ér a gondolkodásuk, meg az elavult gépészeti rendszerekhez. Csak próbáljátok meg elképzelni azt a mendemondát, hogy egyszeri peremvidéki embernek nem fog telni budapesti élet színvonalra és 80-100 milliós családi házakra. Sőt, lassan ott tartunk, hogy lakásra sem, hiába tölt több időt a munkahelyén mint a családjával. Nem mindenki mögött van olyan háttér, hogy könnyedén felhúznak a szülők itt vidéken 40-50 millió körül egy korszerű házat és nem mindenki örökölte meg nagymama-nagypapa belvárosi villáját, amiből aztán kitárulkoznak a szebbnél-szebb lehetőségek a gondtalan életre. Nem mindenki tekint úgy az autójára, hogy 3 év múlva úgy is lecserélem, úgyhogy nem érdekel hogy amortizálódik le odakint, meg különben is van még másik három a ház előtt. Csak hát aki fent van, annak sokszor elképzelhetetlen, hogy vannak olyanok is, akiknek gondolni kell arra is, miből fognak megélni a 40-50-100 milliós ingatlanjaik hitelei mellett.
Egyébként pedig az a legkorszerűtlenebb és leginkább környezetkárósító épület, amit tele kell pakolni gépészettel, hogy működjön.

rigolya2 2020.07.27. 22:14:46

"2 kisgyerekkel 80 nm, de azért a továbbiakra tetőtér-beépítésre van lehetőség."

Akkor ez is nagy ház lesz!
Amikor meg öreg lesz a tulaj, és a gyerekek kirepültek, kihasználatlanul fog porosodni a fenti rész.
süti beállítások módosítása