Ha nem akarsz sokat olvasni a fenntartható házakról, és a cím miatt kattintottál, először is üdv, másfelől görgess nyugodtan a cikk végére, ott megtalálod, hogy mi az a két dolog, amire a cím utal. Ha viszont van egy kis időd, érdemes maradni, megpróbálunk kicsit bepillantani, mit hozhat a jövő a családi ház építészetben.

Legutóbbi bejegyzésemben újra a saját építésű házunkról írtam – összefoglaló jelleggel azt szerettem volna bemutatni, hogy bizony néha a kevesebb több tud lenni. Most, amikor felmentek az építőanyag- és rezsiárak, erősen meg kell fontolni, hogy mit épít az ember. Ahogy többször írtam már róla, pénzt megtakarítani leginkább a méretek csökkentésével lehet: minél kisebb a ház, annál kevesebb építőanyag kell hozzá és arányosan annyival kisebb lesz a fenntartás havi költsége is. Ez persze fenntarthatósági szempontból is fontos: a kisebb épület az építése és élettartama során is kevésbé terheli meg a környezetét.

Favázas, pontalapos, kis alapterületű épület, amit saját magam építettem fel a telken álló fák közé - jó előkép a fenntartható jövőhöz (Fotó: Bujnovszky Tamás)

Egy ideje hirdetem ezt az igét, de az igazi áttörés azt hiszem, még várat magára. A mostani gazdasági átrendeződés sokak számára még csak a kivárásról szól és arra számítanak, hogy visszarendeződik majd minden és lehet folytatni ott, ahol abbahagytuk. Témánknál, a családi házaknál maradva, újra szép, tágas otthonokat fogunk építeni erős alapozással és falakkal, „az én házam az én váram” jeligére.

Én attól tartok, hogy ez nem így lesz. Annyira nem, hogy aki a piacon előbb kapcsol, az helyzeti előnybe kerül, ugyanis változás jön: kisebb házakat fogunk építeni, mint eddig. Ezekbe arányosan is kevesebb nehéz építőanyagot fogunk beépíteni, egyszerűen azért, mert ezeknek a gyártása, szállítása és beépítése feláras lesz. A rezsit mint meghatározó szempontot szemünk előtt tartva el fog terjedni az információ, hogy a fűtésszámla leginkább a hőszigetelés vastagságán múlik és nem a falakon. Ezért nem igazán falakat fogunk építeni (értsd téglából, betonból stb. akár vályogból) hanem tulajdonképpen csak a hőszigetelést fogjuk kialakítani a lakótér köré. Ezt vázas rendszerű, szerelt technológiával fogjuk csinálni, többek között azért, mert egyszerűbb, anyagtakarékosabb és mert valójában ennyire van szükség ahhoz, hogy gazdaságosan fenntartható otthonaink legyenek.

Ha tényleg elterjed ez a gondolkodásmód, akkor a fókusz arra is rá fog irányulni, hogy ez a hőszigetelés, ami a falakat alkotja miből is készül majd. Előbb-utóbb elterjednek a farosthoz hasonló növényi hőszigetelések, ezek egyszerre képesek ugyanis nemcsak hőt szigetelni, de részt venni a hő tárolásában is – mindezt 100%-ban fenntartható módon. Előállításukhoz az erdő- és mezőgazdaság, a faipar és a kertek magas cellulóztartalmú, maradék anyagai is megfelelőek, így nem kell majd direkt fákat kivágni miattuk. A növényi hulladékot ezért a jövőben szelektálni fogják: ebben sok a cellulóz, ebben közel nulla. Előbbi megy majd a gyűjtő telepekre, ahol feldolgozzák majd.

Tömör fából legfeljebb a falak váza fog készülni, de nem lennék meglepve, ha a most elterjedő 3D-nyomtatás elérné ezt a szegmenst is és magát a vázat alkotó elemeket is nyomtatnák majd – szintén növényi alapanyagokból. Innen már csak egy lépés, ha eleve olyan strukturált faltáblákat nyomtatnak, amelyek egyszerre teherhordó és hőszigetelő szerkezetek is lehetnek, így végső soron egyszerű, egyhéjú falakat fogunk majd építeni megújuló alapanyagból.

Elsőre talán nem tűnik kicsinek, de mindössze 65 négyzetméter a fűtött alapterület ebben a házban - igaz, két egymás feletti szinten (Saját tervezés és fotó)

De ne szaladjunk ennyire előre, nem tartunk még itt. Ha ma – akár pénzügyi megfontolásból, akár fenntarthatósági szempontok miatt – egyszerűen csak kisebb házat szeretnénk, mint az eddig jellemzőek, már nagy lépést teszünk a saját érdekünkben. Évekkel ezelőtt is voltak már olyan ügyfeleim, akik átgondolt alaprajzú, kompakt méretű házat kértek, így fel is tudták építeni és mára elégedettek az otthonukkal. Az ő esetükben nettó 65 négyzetméter a lakás alapterülete, amit cserébe két szinten építettünk meg – ez így már persze nem is hangzik olyan kicsinek. A felső szint első ütemben csak szerkezetkész állapotra készült el, a földszinti kialakítás azonban elég volt ahhoz, hogy már be tudjanak költözni. Ahogy bővül a család, úgy veszik birtokba a felső szintet is, előre átgondoltan megspórolva ezzel az utólagos építkezést. Levegős hőszivattyúval, padlófűtéssel és 15 centi hőszigeteléssel (az ő házuk még tömör falazótéglából készült) is húszezer Forint alatt marad egy hideg téli hónap fűtésszámlája.

Van olyan ügyfelem is, aki hasonló alapterület mellett fentre már csak egy galériaszintet kért, de az egészet már favázzal, húsz centi hőszigeteléssel, hőszivattyúval működtetett, fűteni és hűteni is képes fan-coil-okkal, ennek az építése még idén megkezdődik. Az eddigi pálmát azonban az a megbízóm viszi el, aki kétszer 35 (!) négyzetmétert kért, a földszinten konyha-nappalival, fent pedig két külön szobával. Akinek szempont, hogy a lehető legkisebb ökológiai lábnyommal építkezzen, annak kimondottan ajánlható a többszintes megoldás, hiszen a ház fajlagosan kisebb alapterülettel jelentkezik a környezetében. Az egymás feletti szintek pedig oda-vissza fűtik is egymást, így a lakótérre arányosan kisebb külső lehűlő felület jut.

Szoktam mondani, hogy az átmeneti tereket érdemes nagyra venni, hiszen azt nem kell majd kifűteni. Ez a ház erre igazán markáns példa, hiszen hatalmas, kétszintes, panorámás terasz kapcsolódik a kis alapterületű házhoz (Saját fotók)

A fenti példákat azért hoztam, mert van még egy dolog, amit érdemes tudni azoknak, akik mostanában terveztek belevágni új otthonuk megteremtésébe: minél többet várnak, csak annál drágább lesz és valószínűleg annál távolabb kerül a megvalósítása. Erre az évre elvállaltam egy projektet, amit nem csak előre megterveztem, de a lebonyolítást is én intézem, így jobban belelátok a folyamatokba, mint eddig. Óriási „szerencsénk”, hogy már tavaly megtörtént a tervezés, megvettük az építőanyagok többségét és előzetesen megállapodtunk a szakemberekkel. Ha mindezt idén kezdtük volna meg, nemcsak sehol nem tartanánk, de drágábbra is jönnénk ki – ugyanez igaz erre az évre és a jövő évre is és így tovább. Érdemes tehát az igényeket nagyító alá tenni és kompakt megoldásokat keresve belevágni – lehetőleg minél hamarabb. Ez a kettő lehet a jelen helyzetben talán a legfontosabb egy végül sikeres építkezéshez.