Építész tervezőként jó pár házat volt már alkalmam megrajzolni. Sok megrendelést kaptam az elmúlt években, köszönhetően a saját házammal elnyert szakmai és közönségdíjaknak, és a számos médiamegjelenésnek, ami a sikert övezte. Azóta több általam tervezett ház jutott el a jó minőségű befejezésig, közülük jó pár megjelent a rangos hazai építészeti magazinban, az Octogonban is. Az idei év is jónak ígérkezik, hiszen további házak épülnek és a rajzasztalon is éppen születnek új tervek.

A blog olvasói már nagyon ismerik a saját kezűleg épített házamat, de mindig vannak újak is, ezért érdemes megmutatni, egyfajta hivatkozási alapként. (Építészet: Őrfi József, fotó: Bujnovszky Tamás)

Szeretem ezt csinálni. Igazán nagy élmény megismerni újabb családokat, helyszíneket, és kimondottan szeretem azt a jellemzően pár hónapos közös gondolkodási időt, amíg próbáljuk megfejteni, hogy mi is az az optimum, amit a lehetőségeik, a vágyaik és az adott keretek között el lehet érni. A személyes találkozásoknál próbálok először minél több mindent megérteni a fentiekből, ezért átbeszéljük és leírjuk a legfontosabb szempontokat, amelyeket szem előtt tartva a tervezés el tud indulni. A megállapodásunk szerinti határidőre ezek alapján készítem el az első terv változatot, amit utána közösen alakítunk, a vázlattervi folyamat lezárásáig.

Az Őrségbe készült ez a ház, a hagyományos előképek tiszteletben tartásával. (Építészet: Őrfi József, fotó: Bujnovszky Tamás)

A családi házak tervezési folyamatában nagyon sok a visszatérő elem, amelyeket érdemes figyelembe venni, hogy elkerüljük azokat a csapdákat, amelyek végül kevésbé tetszetős, zavaros megjelenésű házakat eredményeznek. Ezeket a szempontokat igyekeztem az alábbiakban összegezni, hátha segít valamennyit azoknak, akik új ház építésén gondolkoznak. Nézzük, mik ezek.

1. Az első pont a szabad álmodozásé. Adjunk magunknak időt, és készítsünk listát az igényeinkről. Önismeret és önmagunkkal szembeni őszinteség ebben a fázisban kifejezetten előnyt jelent! Milyen funkciók, terek, méretek, amikre vágyunk? Minden ember más és más, egy családon belül is. Az egyéni vágyakat egymás mellé téve ki tud rajzolódni annak az otthonnak a képe, ami minden igényt le tud fedni.

2. Készítsünk költségvetést! Az építőipari árak jelentős szórást mutatnak, de előzetesen számolhatunk 7-800 ezer Forinttal egy hasznos négyzetméter bekerülési költségét illetően. Ebben luxus nincsen benne, de egy jól működő, a túlzásokat kerülő épület jó eséllyel benne lehet. A költségvetés azért fontos, mert ez alapján tudjuk felmérni a lehetőségeket, mekkora házban tudunk gondolkozni.

Néha egy kompakt épület is tudhat sokat. Ez a siófoki ház nagynak is tűnik a képen, pedig a lakás mindössze 60m2 alapterületű, kis tetőtér beépítéssel, két szoba + konyha-nappali van benne. A keskeny telken álló épülethez elöl-hátul fedett teraszok kapcsolódnak. (Építészet: Őrfi József, fotó: Bujnovszky Tamás)

3. Helyiséglista készítése. Ha megvan, hogy a pénztárca mekkora épületet enged, az első pontban szabadon megfogalmazott igényeket vegyük górcső alá. Könnyen belefuthatunk abba, hogy bizony a hely hiánya gondot jelenthet ahhoz, hogy minden megvalósuljon. Ne ijedjünk meg, hiszen ezen a ponton lép be a folyamatba az építész tervező, aki gyakorlattal fel tud oldani látszólagos ellentmondásokat és tud segíteni a helyiséglista pontosításában, a mérlegelésben is. A vele való megállapodásnál természetesen rögzíteni kell, hogy mekkora legyen a ház, az viszont ügyesség kérdése, hogy adott alapterületen mi minden valósítható meg.

4. Elvi keretek lefektetése. Ismerjük fel, hogy optimális megoldást akkor tudunk találni, ha azt adott keretek között keressük. A tervezési folyamat olyan, mint kirakni egy puzzle-t, csak itt háromdimenziós a kép. Adott puzzle elemekből adott épület fog kijönni – ha az elemeken változtatunk, teljesen más házat fog eredményezni. Ha jól átgondoljuk, a fenti 1-3. pont lehetőséget ad nekünk arra, hogy a tervezési folyamat során lehetőség szerint ugyanazzal a házzal foglalkozzunk. Gyakori és visszatérő elem, hogy menetközben módosulnak az megrendelői igények, mert akkor jön egy késői felismerés, vagy a lehetőség adta keretek belátása. Ez teljesen normális és természetes dolog, de időben könnyen megcsúszhat miatta a tervezési folyamat, mert a megváltozott szempontok alapján akár újra is kell kezdeni a tervezést. Ha pedig erre nem adunk lehetőséget, jó eséllyel nem lesz szép a végeredmény.

5. Alaprajzi struktúra kidolgozása. Ettől a ponttól következik maga a tervezési folyamat. Ezt természetesen bízzuk szakemberre, de nem árt, ha mi is tudjuk, hogy milyen elvek mentén érdemes ma házat rajzolni. Az első ezek között: a bonyolult megoldások kerülése. A megadott helyiség igényeket addig kell rendezgetni, amíg egyszerű és átlátható struktúrát nem képeznek. Minél bonyolultabb egy terv, annál nehezebb lesz a megépítése is, ami miatt megint csak esztétikai problémák lehetnek.

6. Telepítés. A kialakult alaprajzi struktúrának nem csak annyit kell tudnia, hogy egyszerű legyen. Figyelembe kell venni azt is, hogy az adott telken hol szabad építkezni, hol mutat jól rajta a ház, hol nem zavarjuk az új épülettel a telket, a környezetet és hol nem zavarnak minket sem. Egy jól sikerült telepítés gyakran fontosabb, mint maga a konkrét külső. Egy helyére került, helyén álló házat szó szerint „helyénvaló”-nak érzünk, egyszerűen jobban tetszik, mint amit odaerőltettek valahova.

7. Tömeg komponálás. A telken jól elhelyezett és átgondolt alaprajzi struktúrának tömeget adunk. Itt is nagyon igaz, hogy a kevesebb több: minél több ki-beugró, tagozat, ciráda, stb. van a házon, hát hogy is mondjam, annál bazáribb lesz a végeredmény. Ne felejtsük el, a házunk tervezése is egy alkotói folyamat, a végeredménynek pedig igenis van kulturális értéke. Egy jól sikerült háznak méltósága van, hatással van a környezetére. Az egyik tervezés tanárom mondta nekem, hogy minél jobb egy építész, annál egyszerűbben tudja megoldani a legbonyolultabb feladatot is. Tehát maradjunk az egyszerű tömegeknél!

8. Hagyományos megoldások szem előtt tartása. Ha a hagyományokat tiszteletben tartjuk, nem követhetünk el nagy hibát. A modern kor egyik legnagyobb problémája, hogy túlértékeli a jelent és hajlamos mindent kukába dobni, amit elődeink képviseltek. Pedig bizony, egy szép régi épület mögött akár évezredes tudás, építési tapasztalat és ismeretanyag van, amelyeket az építője okosan tiszteletben tartott és figyelembe vett. Bártan nyúlhatunk mi is ezekhez, nem leszünk tőle kevesebbek.

Hagyományos alapformákból építkezik ez a Duna-kanyarban álló épületegyüttes, a végeredmény mégis kortárs jellegű. (Építészet: Őrfi József, fotó: Bujnovszky Tamás)

9. Önmérséklet a részmegoldások terén is. Kerüljük el a tolakodó, harsány, hivalkodó és öncélú részmegoldásokat az épület külső megjelenésében! Az egységes és rendezett befoglaló forma, a visszafogott színek és lehetőség szerinti mértékben a természetes anyagok használata jó telepítéssel és okos alaprajzzal társítva időtálló, harmonikus otthont eredményez. Olyat, amiben hosszú távon is otthon érezhetjük magunkat.

10. Kitartás a kitalált épület mellett. Ne „ragasszunk” utólagos toldásokat az elkészült épületre. Ez nemcsak a tervezési folyamat közben okozhat megjelenési problémákat, hanem természetesen élőben is. Ha a folyamat elején jól sikerült átgondolni a vágyainkat, jó tervezőt választottunk és adtunk időt a tervezésre, szép házunk lesz. Ragaszkodjunk hozzá a megvalósítás során is!

Sok figyelem előzte meg ennek a budakalászi háznak az építését. Az építés is koncentrációt igényelt, de végül szeretik nagyon a tulajdonosok. (Építészet: Őrfi József, fotó: Bujnovszky Tamás)