írtam még év végén, hogy nemsokára egy menő helyről fogok jelentkezni, és azt is, hogy mostantól már nem egyedül fogom folytatni a munkát – köszönhetően építész doktorandusz kolléganőmnek, aki ősszel azzal keresett meg, hogy nálam szeretne dolgozni. Mivel szakterülete éppen a tradicionális népi építészeten alapuló hiteles kortárs építészet, megtisztelő ajánlatára nem mondhattam nemet, hiszen nagy elismerést kaptam tőle ezzel, ráadásul első pillanattól biztatónak indult az együttműködésünk is. Nyilván haza se vihettem az étkezőasztalhoz, ahol addig dolgoztam és publikálva vannak már komolyabb referenciáim is, elérkezettnek láttam tehát az időt az iroda alapításhoz.

A kiállításon bemutatott legrégebbi munkám volt ez a még Makovecz-tanítványként tervezett, vándoriskolai pályázaton győztes ravatalozó kápolna terv, amit utána fel is építettünk 2007-ben. Koporsóforma az épület, felette a toronyban lélekharang, ami felett éppen elröppen egy galambmadár. A narratív szemléletű épület a feltámadásról szól (Fotó: Papp Dávid Béla)

Az év első hónapjai lassú építkezéssel teltek, a Batthyány tér közelében kivett irodalakás átalakításával és berendezésével. Terveim között szerepelt egy kis kiállítás is, ami az elmúlt húsz évem építészmunkáinak javát bemutatja az új irodában. A megnyitóra meghívtam életemből azokat az emberileg és szakmailag pozitív szereplőket, akiktől munkámhoz eddig is pozitív hozzáállást és támogatást kaptam. Tervem egyszerű volt: ők hozzák magukkal ezeket a támogató energiákat és ezzel indítjuk útjára az új irodát és a közös munkát.

A szelestei arborétumban áll ez a kútházból készített kis kápolna. Az átalakítást 2009-ben terveztem, még az évben fel is építettük (Fotó: Muray Gábor)

Jó munkához idő kell, szokták mondani, ezért hónapokat hagytam a fent leírt felkészülésre. Ahogy az lenni szokott, az utolsó hét mégis igen nagy fordulatszámon telt, és éppen a vendégek érkezésével egyidejűleg került helyére az utolsó részlet is egy elnyúló finis után. Én teljesen el voltam készülve az erőmmel, fizikai és mentális értelemben is, de hát ekkor indult a végül 12 órásra nyúló parti, ami nagyon sok örömöt és szeretetet hozott számomra – kivételesen minden úgy alakult, ahogy szerettem volna, sőt még annál is jobban.

Gyimesfelsőlok-Görbepatakán, szó szerint a világ végén áll ez a kis kápolna, aminek gyimesi minta az alaprajza, szerkezete pedig a régi csángó házakat idézi. 2011-ben terveztem, helyi ácsok építették fel (Fotó: Tankó Béla)

Az iroda a harmadik, legfelső emeleten van a Várhegy lábánál futó utcában – Égigérő iroda ugyebár – remek kilátással a sarkon lévő játszótérre, gyermekkorom ikonikus helyszínére. Nem véletlenül vettem ki pont ezt a lakást, a Vízivároshoz és azon belül is ehhez a környékhez a mai napig erősen kötődöm. A magaslati pozíció azonban nem társul lifttel, így egykori tanáromhoz fűződött az a rendkívüli teljesítmény, hogy várható műtétje és egészségi állapota ellenére is vállalta a vendégséget, legyőzte a három szintet, komoly meghatódást okozva ezzel. Ezúton is köszönöm neki ezt az élményt és a jóízűen megosztott anekdotákat is!

Házunkat ennek a blognak az olvasói biztosan ismerik. 2014 -s 2017 között épült, saját kezem munkája, Az épület 2017-ben több díjat is nyert (Fotó: Bujnovszky Tamás)

Köszönöm egykori mesteremnek is, hogy vállalta a megnyitót, jókívánságaival és pár mondattal teljessé tette számomra ezt a pillanatot. Egyetértettem a gondolataival, miszerint minden építész számára meghatározó a pillanat, amikor saját irodával folytathatja a tevékenységét – felelősségteljes, de egyben inspiráló pillanat is ez.

2018-ban rajzoltam ezt a kis kompakt házat, mindössze 65 m2 az alapterülete. A panorámára néző nagy terasz a zenész házaspár számára lehetőséget nyújt házi koncertek tartására is (saját fotó)

Nagyon köszönöm kolléganőmnek is a pazar vendéglátást, amivel készült: a felszolgált, többségében a székelyudvarhelyi piacon beszerzett és ízléssel összeállított ételek mindenkinek elnyerték a tetszését. A társaságban megvolt az összhang egyénként, nagy öröm volt látni ahogy könnyen átjárást találtak egymáshoz. Egy-két szakmai dicséretet is kaptam, pont a legmegfelelőbb helyekről, amiknek nagyon örültem. Fotóművész és látványtervező barátaim is eljöttek, akiknek köszönhettem a bemutatott anyagok többségét. Legkedvesebb ügyfeleim, fontos barátaim is ott voltak, összességében nagyon kereknek éltem meg a pillanatot és nagyon hálás vagyok mindenkinek, hogy el tudott jönni.

Gyerekház a cseresznyefán. 2018-ban készült házunk kertjében, egy barátom segített nekem az építésben (saját fotó)

Persze volt egy keménymag is, akikkel utána még elmentünk szórakozni, így csak hajnalban kerültem haza, ezért kellett két nap amíg sikerült nagyjából visszatérni a rendes kerékvágásba, hogy ezt a blogot megírhassam. A kiállított anyagokat – 16 elkészült épület illetve épületterv, köztük kápolnák, családi házak, közösségi épületek és egy templom is – jelen bejegyzés keretében röviden bemutatom, szimbolikusan lezárva lezárva ezt az egyszemélyes alkotó korszakot. Az elkészült épületek közül jó pár nem került még publikálásra, a későbbiekben azonban szeretném ezt is pótolni.

Nagy alapterületű, erdőbe tervezett ház látványterve üvegezett nappali térrel 2019-ből (látványterv: Skandivisual)

Premontrei templom és rendház terve Gödöllőre. Öt építész kapott meghívást a részvételre 2020-ban, köztük én is. A rend tagjai végül más stílusú tervet választottak, így ez a terv nem valósul meg (látványterv: Skandivisual)

Spirituális központ rajza szintén 2020-ból, felső szinten a közösségi teremmel. A terv megvalósulásra vár (látványterv: Skandivisual)

Borpanzió és borbolt Dunaradványban, a Duna északi partján. A terv 2021-es, két év alatt épült fel (saját fotó)

Égigérő Házak. Típusterv-család, melynek közös a konyha-nappali magja. A képen egy földszintes és egy tetőtér beépítéses változat látható (látványterv: Skandivisual)

Családi ház és nyári konyha terve a Fertő-Hansági Nemzeti Park területén. A terv végül fiókban maradt az építőanyagárak emelkedése miatt (látványterv: Skandivisual)

Budakalász, családi ház. Terv: 2021, építés éve 2021-2023. (Fotó: Bujnovszky Tamás)

Hétvégi házak a Dunakanyarban. Terv 2021, az építés szervezését én végeztem 2022-ben (fotó: Bujnovszky Tamás)

Építés közbeni fotó egy Őrségbe épülő házamról, amit szintén 2022-ben terveztem. Jelenleg átadás előtt áll (saját fotó)

Belül már az előttünk álló feladatokra figyelek, szerencsére vannak folyamatosan megkeresések és ezekből megbízások is. Az Égigérő Építész Műhely kapacitása pedig megsokszorozódott, mégis rugalmas maradt: mindenki megkeresését szívesen vesszük, aki nyitott a fenntartható szemléletre és értékeli az érzékenyebb, helyszínre is figyelő építészeti hozzáállást, a kulturális kontextus figyelembevételét és az ügyfélre szabott személyes hozzáállást - mindez reményeim szerint a jövőben is jellemezni fogja tevékenységünket.

Krizsán András, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke - korábbi mesterem a Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájából - megnyitja az Égigérő Építész Műhelyt (fotó: Bujnovszky Tamás)