- Segédanyag! – jött a sommás komment a házunkról megosztott posztra a legnagyobb közösségi oldalon. Ez nem ma történt, már hónapokkal ezelőtt, a hozzászólás pedig idős mérnökembertől érkezett. Igazat mondott egyébként, hiszen a házunkon alkalmazott, fatelepeken kapható legolcsóbb építőfa, illetve a kül- és beltérben is használt farost és cement keverékéből készült építőlap valóban annak számít. Kérdés, hogy ha én ezekből házat építettem, akkor ez nem rendes ház, hanem csak valami „segéd”-ház? Illetve, a családommal benne élve, mi csak afféle segéd-emberek lennénk?
Miért sarkítottam ki ezt a dolgot? Hát azért, mert mindannyiunkra szemléletváltás vár. Úgy is mondhatjuk, be kell érjük a „segédanyag”-gal, és be kell érjük a „segédember”-sorssal. Ha nem tesszük, nem leszünk. A részletekbe most nem mennék bele, aki szeretné, itt például megteheti. (Az, hogy az építőipar a karbonkibocsátás 22, 38 vagy 55 százalékárért felel, igazából értelmezés kérdése: beleszámít-e az építés miatt generált gépjármű-forgalom, idetartozik-e az elfogyó alapanyagok kitermelése és még sok minden más? Persze, hogy ideszámít.) Azt, hogy ez a "segéd"-sors nem is feltétlenül lesz olyan rossz, építész tervezőként próbálom az egyes munkáimmal többé-kevésbé megmutatni. Arányos, szép, személyre szabott otthona ugyanis lehet majd bárkinek a későbbiekben is, nagyon nem kedvelem azokat a riasztó utópiákat, amelyek toronyházak kapszuláiba száműzik a jövő emberiségét.
Teraszunk részlete (Fotó: Bujnovszky Tamás). A padló, a hintaágy és a pult váza is egyszerű, fatelepi fa, a pult borítása CK-lap.
De akkor mit tehet az, aki nem szeretne lemondani a saját otthonról, nem szeretne megalkudni, nem szeretné magát szívtelen Szauronnak érezni csak azért, mert saját házra vágyik? Pláne, ha amúgy szívesen figyelembe venné a környezeti szempontokat is, ha van erre lehetőség. Vegyük akkor sorba ezeket a lehetőségeket!
A szelíd építészet 5 alapvetése
- Öncélúság kerülése
Annak a kívánatos hozzáállásnak, amit keresünk, szelíd építészet a neve. Ez a fajta építészet nem cselekszik öncélúan, minden esetben a szükséges igények kielégítését szolgálja. Nincs kompromisszum ebben: nem csinálunk olyat, amire nincs szükség!
- A környezet tisztelete
Nem leszünk kevesebbek attól, hogy figyelembe vesszük a környezetünket. Az empátia nem a gyengék ismérve, hanem azoké, akik nemcsak magukat, de a környezetüket is képesek látni és reflektálni rá. Ez mindenképpen kívánatos szempont. Az építészetben főleg az épület telepítésében, tömegalakításában és bizonyos külső jegyek megformálásában nyilvánul meg. Részletesebben lásd az előző bejegyzést.
- Az igények pontos meghatározása
Ahogy az első pontban elhangzott, az építész nem tervezhet olyat, amire a megbízójának nincsen szüksége. Akkor sem, ha egyébként ez szerinte remekül mutatna mondjuk egy magazinban. Mivel az építészet a valósággal dolgozik, így óriási a jelentősége egy családi ház tervezésének is, az öncélúságot kerülni kell. Ez azonban igaz az építtetőre is, aki a tervezési program meghatározásánál tehet a legtöbbet a szelíd szempontok érvényesüléséért. Nem azt akarom mondani, hogy mondjunk le mindenről, ami majd az otthonunkban boldoggá tehet minket. Inkább azt, hogy fókuszáljunk ezek közül azokra, amelyek valóban fontosak számunkra, ami pedig nem az, azt engedjük el.
Ezeket a házakat úgy terveztem, hogy nem volt megrendelőjük. Arra kerestem a választ velük, mekkora lakóépület az, ami nem jár olyan kompromisszummal, mint mondjuk egy tiny-house, de öncélú dolgok sincsenek benne? Nos, akár 50 m2 nettó alapterülettel és tetőtér-beépítéssel kihozható egy konyha-nappali plusz kétszobás ház (Látványterv: Skandivisual)
- „Szelíd” szerkezetek
Ez nagyon fontos pont. A lehetőségeket a tervezőnek kell mérlegelnie, és minden egyes részletmegoldásnál eldönteni, hogy kompromisszum nélkül érvényesíthető-e a szelíd szempont vagy sem. Van olyan eset és szituáció, amikor ez nem lehetséges, de ennél sokkal többször fordul elő, hogy egyszerűen elmulasztjuk a kínálkozó lehetőséget, mert nem ismerjük fel azt. Mindenképpen extra figyelmet igényel a tervezés során, ha mérlegre tesszük az egyes anyagokat, részmegoldásokat is: szükség van rájuk a kívánt épülethez, vagy sem?
- Átgondolt használat
Ha jó épületet terveztünk, akkor sikerült előre átgondolni a használatot is. Ez már csak azért sem egyszerű kérdés, mert idővel változhat a használati mód egy család életében is. Azok a házak, amelyek képesek könnyen, kis módosításokkal lekövetni ezeket a változásokat, jóval szelídebbek azon társaiknál, amelyek ezt csak jelentős átépítésekkel, gyakorlatilag újabb és újabb építkezésekkel képesek megtenni.
