Őrfi József építész szakmai blogja

Égigérő Építész

Égigérő Építész

12 megoldás, amitől energiatakarékos lesz a ház

Ezek jó része a tervezés során dől el.

2020. június 29. - Égigérő

Cikksorozatomban a közeljövő jellemző lakóházait próbálom bemutatni – már amilyennek ezeknek lenniük érdemes, ha jót akarunk magunknak azzal, hogy nem terheljük tovább a bolygót a feltétlenül szükségesnél. Erre persze az egyre szigorúbb előírások is rákényszerítenek minket, mondhatjuk, hogy szerencsére. A témához kapcsolódó aktuális posztom az energiatakarékosságot járja körül: végigveszem azokat a szempontokat, amelyek következtében alacsonyabb fenntartási költségű házat építhetünk magunknak. Meglévő házak esetében ugyanezek lesznek érvényesek, ott a kívánt eredmény többnyire átépítéssel érhető el.

 k14.jpgA tető jóval előrébb nyúlik a külső homlokzatnál, így véd a nyári napsütéstől, de az alacsonyabban járó téli napsugarakat beengedi. Fotó: Bujnovszky Tamás

Energiatakarékos építészeti tervezés

Már a tervezésnél sokat tehetünk azért, hogy energiatakarékos házunk legyen. Egyáltalán nem mindegy, hogy leendő házunkat hova tesszük, mekkora lesz, merre tájoljuk, hogyan helyezzük el benne az egyes helyiségeket. Kihat a fenntartási költségekre az is, hogy hol és milyen nyílások vannak rajta, készül-e külső árnyékoló, vagy sem. A tervezett szerkezet, a kialakított rétegrendek is meghatározzák a végeredményt. Vegyük ezeket röviden sorra!

1. Az első és legfontosabb, amit nem lehet elégszer hangsúlyozni: minél kisebb a ház, annál kisebb lesz a fenntartási (és bekerülési) költsége. Előző írásomban segítettem ötleteket adni, hogyan lehet a tervezésnél úgy spórolni a méreteken, hogy a végeredmény mégse csak kompromisszum legyen.

2. A következő a tájolás kérdése. Korábban divatos gyakorlat volt a dél felé néző, nagyméretű üvegezéssel megnyitott homlokzat, ami a klímaváltozás miatt egyre kevésbé tűnik célszerű gondolatnak. Mikor tervezzük a házat, érdemes elgondolkozni akár az északi-északkeleti tájoláson. Én főleg az utóbbit kedvelem nagyon: (szinte) nincsen felesleges, besugárzásból adódó hőterhelés, van viszont sok közvetlen fény tavasztól őszig a reggeli, délelőtti órákban. Az erre tájolt teraszunkon nyári délutánokon kellemes árnyék van, a teraszra pedig akár télen is ki lehet ülni egy kis napkúrára. Minden tájolásnak vannak persze előnyei és hátrányai, itt most csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a déli irányon felül is vannak életszerű, egyre aktuálisabb lehetőségek.

3. A helyiségek elosztásánál is lehet egy trükköt alkalmazni, ez pedig nem más, mint a jellemző szélirányba tett ún. átmeneti helyiség. Lehet ez kamra, előtér, tároló, vagy ezek együtt, bármi olyan tér, aminek a fűtési hőmérsékletét elég alacsonyabban tartani, mint a lakás többi részét. A szél hűtő hatását ezek a helyiségek segítenek felfogni, így a ház többi részére már nem lesz hatással.

4. A nyílászárók kialakításánál érdemes a túlzásokat elkerülni, vagy a nagy felületeket egy helyre koncentrálni. A nagy üvegfelületek hőszigetelő képessége – akármilyen többrétegű, gázzal töltött üvegezést használunk – jóval rosszabb, mint egy jól kialakított, általános fal rétegrend. (2018-tól a falakra előírt hőátbocsátási tényező 0,24, egy jó háromrétegű ablak 0,7 körül van. Ez az U érték minél kisebb, annál jobb a szerkezet hőátbocsátási tényezője.) Magyarul, minél több az üveg, annál több energiánk fog elmenni a fűtésre. Ha fontos a fűtésszámla, a vágyott sok fényt biztosítsuk a lakás egy kiemelt pontján, a többi helyen pedig tartsunk mértéket.

5. Az eleve betervezett, külső árnyékolási megoldások is sokat tudnak tenni a túlzott felmelegedés elkerülése érdekében. Legyen az maga a tető, vagy egy előtető, vagy csak közvetlenül a nyílás fölé szerelt árnyékoló elem, ezek lényege, hogy a meredekebb szögben beeső nyári napsugarakat távol tartják, míg az alacsonyabb szögből érkező téli sugarakat beengedik. Így csökkentik a nyári hőterhelést, míg télen hozzájárulnak a passzív hőnyereséghez. Hasonló hatással vannak a lombhullató fák is, így érdemes a házat – ha lehet – ezek árnyékába telepíteni.

6. A szerkezetek tervezésénél a legfontosabb a házat egységesen körülvevő, vastag hőszigetelő réteg. Ezen nem érdemes spórolni, mivel az itt felsoroltak közül ez lesz a legnagyobb hatással a fűtésszámlára. 30 centiméterig minden centije megéri (ha a hőszigetelés képezi egyben a falat is, lásd fenntartható házak c. írásomat a témában), e felett azonban már nem egyértelmű a megtérülés. (Ha a hőszigetelés falazott falra kerül, akkor is érdemes 20 centit feltenni, hogy a rejtett kiegészítő szerkezeteket, mint pl. redőnytok el lehessen benne helyezni.) A szerkezetek kapcsán is érdemes még az árnyékoló hatásra gondolni. Ha a házat határoló külső szerkezetek – falak, tetők – külső burkolatát néhány centiméterrel kijjebb tesszük, akkor az ezt érő, napsugárzásból érkező hőhatás nem tud közvetlenül a házra hatni, mivel a burkolat ezt felfogja. Az alatta kialakított, jól kiszellőztetett légréssel ez a hatás nagyságrenddel csökkenthető. A hőterhelést segíthet megfogni a házra telepített zöldtető is: az ültetőközeg a tömegével mérsékli a házat érő hőhatást, és akkor még nem szóltunk a bele telepített növények áldásos hatásáról.

7. A felmelegedés ellen jó szövetségesünk lehet, ha közvetlenül a ház mellett vízfelületet alakítunk ki. A melegben párolgó víznek hűtő hatása van, így kellemesen temperál éppen akkor, amikor a legnagyobb szükség van rá.

k28.jpgKedvencem itthon a nagy teraszunk, ami északkelet felé néz, ahogy a nappalink is, ami meg a terasz felé (Fotó: Bujnovszky Tamás)

További energiatakarékos megoldások

Gépészeti kérdéseken sokat és sokan tudnak vitatkozni, mikor melyik a tuti megoldás. Én nem vagyok gépész, így ebben a témában nem az én szavam a döntő. Építészként azonban nekem is foglalkoznom kell a kérdéssel a házak tervezésekor, így itt is megpróbálom még összefoglalni a legfontosabb lehetőségeket. Ha valamit kihagynék, hozzáértők nyugodtan szóljanak hozzá, így teljesebb lesz a kép a többi olvasó számára.

8. Kezdjük az energiatakarékos fűtési megoldásokkal. Ma a leginkább elterjedt, korszerű megoldás a levegős hőszivattyú. Ez a készülék leegyszerűsítve annyit tesz, hogy beszívja a kinti levegőt, áram segítségével összenyomja, az így keletkező hővel pedig felmelegíti a ház fűtésére szolgáló vizet. Drágábban kiépíthető, de még jobb hatásfokú alternatívája a vizes hőszivattyú, ami a talajvízben lévő hőt használja fel. Létezik talajszonda és talajkollektor is, ezek kiépítése azonban körülményességük miatt családi ház esetében nem feltétlenül releváns megoldás. A levegős hőszivattyú azért a legelterjedtebb, mert bekerülési költsége ezek közül a legalacsonyabb, a készüléknek kicsi a helyigénye és hálózati áramról egyszerűen működtethető. Az én meglátásom ehhez kapcsolódóan az, hogy bármilyen fűtési megoldást használunk, ezeknél fontosabb, hogy az építészeti tervezés során milyen házat találtunk ki. Egy logikus, ésszerű, jól tájolt és jól hőszigetelt épület fenntartási költsége eleve alacsony lesz, így ehhez képest másodlagos, hogy mivel fűtjük ki. Erre a kedvenc példám éppen a kis házunk, aminek egységesen 20 centiméter hőszigetelése van minden irányban és egyszerű elektromos panelekkel is olcsó a fenntartása. A levegős hőszivattyú mellett szól azonban még az is, hogy segítségével nemcsak meleg, de hideg vizet is lehet keringtetni a házban, így nyáron például mennyezeti fűtés-hűtés esetén nagyon jó, hűvös lakást tudunk elérni klímaberendezés nélkül.

9. Ha már a klímáknál tartunk: ha használata mindenképpen indokolt, érdemes olyat választani, ami nemcsak kiemelten energiatakarékos, de egyben fűteni is tud, így jó kiegészítés lehet a fűtés rendszerhez, vagy egyes esetekben (pl. nyaralók) ki is válthatja azt. (Ha rá is van írva, hogy hűtő-fűtő, utóbbi feladatot a csak komolyabb berendezésekre ajánlott rábízni.) Egyre elterjedtebbek az olyan berendezések, amelyeknek az ózonkárosító hatása nulla, a működésükhöz használt környezetbarát gáznak köszönhetően.

10. Energiát nem csak akkor tudunk megtakarítani, ha takarékos fűtési rendszert választunk. Ha a házban lévő meleg levegővel egy hőcserélőn keresztül felmelegítjük a kintről érkező levegőt, mielőtt beengedjük a házba, akkor ezen már alig kell melegíteni a komfortos hőérzethez. A hőcserélős levegőztetéshez szintén számos gépészeti megoldás kapható.

11. Ha tudunk rá áldozni, megtérülő befektetés lehet a napelem is, erre azonban érdemes már a tervezésnél gondolni, hogy a panelek számára legyen esztétikailag tetszetős hely, így elkerülhető, hogy az utólagos felszerelés elcsúfítsa a házunkat. Bár ez építészeti szempont, érdemes kerülni a túlzottan tagolt tetőkialakításokat, amelyeken később nehezen találják meg helyüket a napelemek. Az egyszerű tetőformát nemcsak kiépíteni egyszerűbb, de az alatta lévő tereket kialakítani is – miközben a napelemek számára is kiválóan szerelhető felületet biztosítanak. Léteznek már tetőcserépbe integrált napelemek is, egyelőre jelentős felárral, de kifejezetten a kedvezőbb megjelenés érdekében. Míg a napelemek költsége egy idő után megtérül, a napkollektorok (ezek nem áramot állítanak elő a napsugárzás segítségével, hanem meleg vizet) kérdése már nem ennyire egyértelmű, ezek alkalmazása inkább speciális esetekben indokolt.

12. Szintén fontos kérdés a világításé, ezzel kapcsolatban a legfontosabb, hogy mindenhova olyan fényerejű , célzott világítást tervezzünk, amilyenre az adott szituációban tényleg szükség van. Ma már léteznek és egyre népszerűbbek a különféle energiatakarékos izzók, a LED izzók fogyasztása például minimális, ráadásul élettartamuk is hosszú.

A fenti ötletek és megoldások egyenként vagy együttesen a házunk energiaszükségletére jótékony hatással tudnak lenni – nem sok fontosabb építészeti szempont van manapság ennél.

A bejegyzés trackback címe:

https://egigeroepitesz.blog.hu/api/trackback/id/tr4015973810

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kotán Norbert 2020.06.30. 08:18:05

A szigetelés "30 centiméterig minden centije megéri". Valóban? Inkább 15 cm lesz az.
A gépészeti rész meg inkább kliségyűjtemény, mintsem valós szakmai segítség.

A jövő épülete itthon még mindig a legalapabb full olcsó épület, amit még ki tud szorítani az ember a pénztárcájából (50 millió alatt már most sem nagyon lehet házat venni).
A többi a passzívházhoz hasonló divatáramlat, ami itthon soha nem lesz elterjedt.

eßemfaßom meg áll 2020.06.30. 08:20:39

Cikksorozat???

"Ez a készülék leegyszerűsítve annyit tesz, hogy beszívja a kinti levegőt, áram segítségével összenyomja, az így keletkező hővel pedig felmelegíti a ház fűtésére szolgáló vizet."

???? Mondd, hogy ez csak vicc

"nemcsak kiemelten energiatakarékos, de egyben fűteni is tud"

sok éve nem lehet olyan klímát kapni ami nem tud fűteni is.

"Egyre elterjedtebbek az olyan berendezések, amelyeknek az ózonkárosító hatása nulla, a működésükhöz használt környezetbarát gáznak köszönhetően."

Sok éve tiltva van a nemózonbarát klímagáz.

" jó kiegészítés lehet a fűtés rendszerhez, vagy egyes esetekben (pl. nyaralók) ki is válthatja azt."

Bármilyen családi házban is ki tudja váltani a másfajta fűtési rendszert. Már ha be van kötve az áram.

"Míg a napelemek költsége egy idő után megtérül," legalábbis addig amíg az állam kötelezi a szolgáltatókat az advesz óra ingyenes használatára

"Ma már léteznek és egyre népszerűbbek a különféle energiatakarékos izzók"

Most komolyan, ez a poszt 10 éve készült?

eßemfaßom meg áll 2020.06.30. 08:34:31

"30 centiméterig minden centije megéri"

az öreg b30 tégla 1,113 W/m2K hőátbocsátási tényezőjét 12centi EPS 0,21 W/m2K-ra csökkenti(a legfrisseb szabványt is túltejesíti) = megéri. 20cm EPS-el a B30 tégla a passzívház követelményt is tejesíti de már itt is kérdőjeles, hogy valaha megtérül-e, a következö 10 centi pedig a garantáltansohamegnemtérűlö befektetés. Papíron jól nézhet ki, hogy már megint feleződik a számla, de a nagyonalacsony fűtésszámla fele nem sokkal kevesebb mint a nagyonalacsony.

Betelgeux 2020.06.30. 10:25:49

A levegős hőszivattyúk épp határesetet jelentenek és csak a kedvezményes tarifák miatt (ami a fele kb a normál energiadíjnak) érhetik meg. Szóval szerény véleményem szerint nem energia takarékosak, hanem egyszerűen olcsóbb az energia hozzájuk a szubvenció miatt. Egyébként messze a legdrágább energia az elektromos (ha nincs szubvencionálva), amit ezeknek a levegős hőszivattyúknak a jósági foka sem tud kompenzálni.
Elektromos tervezőként én azt tenném hozzá, hogy nagyon sok energiát lehet megtakarítani "ésszel", magyarán ha egy épületben az energiafelhasználás intelligensen van szabályozva. Épületinformatikai megoldással, ha a fűtés szépen helyiségenként van szabályozva és időbontásban, az árnyékoló rendszer automatikusan igazodik a napálláshoz, a világítások a helységeikben dimmelve vannak, illetve nincs minden feleslegesen állandóan felkapcsolva. Persze ezeket a méregdrága rendszereket, mint pl. a KNX, ha arra használják hogy újproli villáknál villogjon vele a tulaj, hogy neki ilyen is van, miközben hatalmas üvegfelületek vannak, feleslegesen nagy ház kihasználatlan helyiségekkel stb. akkor persze nem sokat ad hozzá az energiatakarékossághoz.
Egy hagyományos kialakítású, de korszerű technológiával felépített, nagy hőkapacitású falú kis parasztház, kis ablakokkal, helyiségenként szabályozott fatüzelésű fűtéssel bizonyára sokkal energiatakarékosabb, mint bármilyen "modern" jellegű épület.

Mekk Elek ezermester 2020.06.30. 11:00:48

A cikkben legalább 20 tárgyi tévedés van, néhányra a hozzászólók már rá is világítottak.
Ennyi szabadidőm sajnos nincs.

Mekk Elek ezermester 2020.06.30. 11:08:59

@Betelgeux: "A levegős hőszivattyúk épp határesetet jelentenek és csak a kedvezményes tarifák miatt "

Lószart. Ma már egy korszerű fűtő klíma SCOP értéke 4 felett van, ami azt jelenti, hogy NEM kedvezményes (tehát legdrágább) áramtarifával is 9 forintból állít elő 1 kWh hőmennyiséget. Ezzel szemben gázkazán 12-17 forint, fatüzelés 18-40 Ft, elektromos fűtőpanel/fűtőfilm 37 Ft, hőtárolós elektromos fűtés (éjszakai árammal) 25 Ft.

Christian Smith 2020.06.30. 11:31:21

Hát épitész biztosan nincs az Úr , vagy nem javasolnám senkinek. Egy 40-es gyapotos teglafalra 30-as szigeteles.
Meg a többi agymenés. A ház árát nem hozza be, cserebe draga. Nem veletlen hőszvattyút már csak a Nokia hasznalok vesznek.
Pár házat , épületet manageltem, de ezt az agymenést. Bizonyos szigeteles fölött kifejezetten káros a tartoszerkezetre. Lasd pl. épület szellőztetés. Ha ez nem bujtatott reklam, akkor egy laikus agymenése ez.

Christian Smith 2020.06.30. 11:38:40

@Christian Smith: Amugy egy alagos 3 kamras ablak is 0.7-es kb. Ez az ember hol él?

EBL 2020.06.30. 13:09:57

"A levegős hőszivattyú mellett szól azonban még az is, hogy segítségével nemcsak meleg, de hideg vizet is lehet keringtetni a házban, így nyáron például mennyezeti fűtés-hűtés esetén nagyon jó, hűvös lakást tudunk elérni klímaberendezés nélkül."

Nyáron hideg víz a mennyezetben? És hová csöpög a kondenzvíz, amikor a magas páratartalmú meleg levegő lehűl a mennyezeten?

lajafix1 2020.06.30. 15:46:17

EBL: ne hűtsd le annyira, hogy kicsapódjon a pára.

A 30 centi szigetelés elég elnagyolt bemondás, födémre kellhet ennyi szigetelés. Téglafalra 20 centivel ahogy fentebb számolta egy kolléga már nagyon jó vagy, de már 12 centi is elég, csak legyen jól kivitelezve.

eßemfaßom meg áll 2020.06.30. 17:52:29

@Betelgeux: Ez szimplán nem igaz. Egy mai klímával olcsóbb teljes tarifával is ugyanannyi hőt előállítani mint gázzal, csak más vele a hőérzet és nem mindenkinek tetszik ha megy egy halk ventilátor a sarokban. Cserébe ha mondjuk van egy házban 4 klíma és dec 22-én az egyik összefossa magát akkor a másik 3 még tud fűteni, ha a gázkazán fossa össze magát akkor lehet várni hogy a szerelő január hanyadikára ad időpontot és lehet telepakolni a házat a villanydrótokat leolvasztó olajradiátorokkal ha nem akarunk megfagyni.

AMG68 2020.06.30. 18:12:58

Hát kedves kolléga... A második pontnál megálltam: az észak-északkeleti tájolás a jogszabályoknak is ellentmond, ráadásul éppen télen nem kap napot az a helyiség, amikor igazán szükség lenne rá (kellemes közérzet, hőnyereség, meg ilyen hasonló ódivatú dolgok... ) Legjobb a dél-délkelet, mert az esti nap már nem melegíti a felületet. Az árnyékolást sem véletlen találták fel, bár egy kicsit valóban megfeledkeztünk róla: délre tájolt tornácos házakat úgy 200 éve kezdtek építeni, amikor a felmelegedés elkezdődött. Előtte nem volt szükség árnyékolásra (kisjégkorszak). A többit már elegen elemezték. Ne tömjük szakszerűtlen ötletekkel a laikusok fejét, így is sok embert egy ilyen cikk elolvasása után le nem lehet beszélni a benne foglalt hülyeségek megvalósításáról.

Betelgeux 2020.06.30. 18:59:47

@Mekk Elek ezermester: Én ebben nem igazán hiszek. Nem pontosan tudom az SCOP mérési módszertanát, de szerintem a hazánkban egyre inkább változékony időjárásban, ahol egyre nagyobb kilengések vannak, simán előfordulhat egy olyan év, ahol télen néhány éjszakán megugrik majd lefelé -20 körülire a hőmérséklet. Lehet hogy átlagosan melegedés van, de a szórás is nő, ahogy éppen mostan nyáron is. Megeshet, hogy az elmúlt tél mázli volt ilyen szempontból, mert nagyon enyhe volt. De mi van, ha a következő nem ilyen lesz, és csak néhány napra -20-ak lesznek? Nem hiszem, hogy a 4-es SCOP ilyenkor megállja a helyét. És ilyenkor, amennyit lehet bukni, plusz kisegítő fűtőpatronon, simán negálja amit az enyhébb télen lehet nyerni. De persze nem vagyok biztos benne, de alapvetően nem hiszek a levegő-víz hőszivattyúkban, hogy annyira tutik lennének, meg úgy általában az elektromos fűtés ellen vagyok. Kivétel az infra-panelek, mert az tényleg okos megoldásnak tűnik, hogy inkább a hőérzetet javítjuk kis energiával, minthogy egy csomóval agyon fűtjük a levegőt valahol 28 fokra.

eßemfaßom meg áll 2020.06.30. 19:51:39

@Betelgeux: "Kivétel az infra-panelek, mert az tényleg okos megoldásnak tűnik, "szerintem itt ástad el magad véglegesen :)

saját gyakorlati tapasztalat:

klímával fasza fűteni és olcsó ha nem zavar a ventilátor. Mellette nyáron hűteni is tud.

Infrával helyileg fűteni nem olcsó de legalább kibaszott szar komfortot nyújt a hideg ház pár melegnek tűnő ponttal.

Betelgeux 2020.06.30. 20:21:07

@eßemfaßom meg áll: Gratuláluk a jó klímához és a kevésbé jó infra fűtéshez.

Egyébként a mondatomból az is feltűnhet, hogy pont arra céloztam hogy "nem" fűtünk az infrapanellel, hanem a hőérzetet javítjuk. Tehát egy étkezőben, konyhában, fürdőszobában, előtérben egy mennyezeti karbonkristályos pár száz wattos panel, amit egy jelenlét érzékelő szabályoz, minimális energiaigénnyel javítja a hőérzetet ha mondjuk a léghőmérséklet csak 20-21 fokra van ezekben a helyiségekben szabályozva és falfűtéssel fűtve valamely egyéb rendszerrel. Akár lehet az Ön csodaklímája is. Annak sem mindegy, hogy több helyiséget 20 vagy 25 fokra kell felfűteni, akármilyen csodás berendezés.

eßemfaßom meg áll 2020.07.01. 08:34:54

@Betelgeux: Tippelek, te se klimás fűtést se infrafütést nem használtál még csak elképzelésed van róluk?

segítek, egy párszáz wattos infrapanel max akkor ér valamit ha beteszed az asztalod alá és azon van a talpad. Az csak a mesében van, hogy felteszed a plafonra a kisteljesítményű infrapanelt és alatta kellemes napsütötte meleged lesz.

Égigérő 2020.07.03. 17:17:14

Tettem pár zárójeles kiegészítést a szövegben, egyben ajánlom előző írásaimat is a témában itt az Égigérő Építészen.

eßemfaßom meg áll 2020.07.05. 10:57:43

@Égigérő: Igy is ott vannak az orbitális baromságok, pl a "levegős hőszivattyú. Ez a készülék leegyszerűsítve annyit tesz, hogy beszívja a kinti levegőt, áram segítségével összenyomja, az így keletkező hővel pedig felmelegíti a ház fűtésére szolgáló vizet." Ha nem tudod hogy működik egy hőszivattyú akkor inkább ne irj róla. Meg hogy azért érdemes a 20 centi höszigetelés hogy legyen hova tenni a rejtett redőnyt. Meg hogy" Egyre elterjedtebbek az olyan berendezések, amelyeknek az ózonkárosító hatása nulla, a működésükhöz használt környezetbarát gáznak köszönhetően." Annyira "egyre elterjedtebbek", hogy 15+ éve tilos R22vel üzemelő légkondit eladni, 10+éve a gázt se lehet forgalmazni.

Mesterünk 2020.08.14. 11:04:06

@eßemfaßom meg áll: A nickneved tetszik! Bár nem értem, miért kell emögé bújva ócsárkodni! Valóban, egy kicsit leegyszerűsítő a blog hőszivattyúkat illető része. De a 30 cm hőszigről annyit, hogy ha azt gondolja valaki, hogy csak az energiaköltség és a megtérülés a lényeg, az bizony téved! A 30 cm azért jó, és azért releváns, mert a belső komfort ennél a vastgaságnál van kimaxolva, azaz a belső falfelület hőmérséklete alig marad el a belső levegőtől! EZ a lényeg, és ez mondjuk a blogból is kimaradt!
süti beállítások módosítása