Őrfi József építész szakmai blogja

Égigérő Építész

Mi is az a Pajta-stílus?

A kortárs lakóház-építészetben egyre népszerűbb ez az új irányzat.

2020. augusztus 09. - Égigérő

Aki volt már nyaralni a mediterráneumban, például Olaszországban, nehezen vonja ki magát a helyben jellemző, rusztikus, régi épületek hatása alól. Ezek a megkapó házak jellemzően egyszerű tömegűek, a tetejük viszonylag alacsony, anyaguk többnyire kő, vagy vakolat, szép fa kapukkal és ablakokkal, gyakran kovácsoltvas kiegészítőkkel. Általában gyönyörűen művelt, virágzó kert, színes bokrok, cserjék veszik körbe őket... Megvan a kép? Nyaralás után hazautazva aztán megmarad a vágyakozás, hogy itthon is ilyen környezetben szeretnénk élni...

k41_1.jpgJó példa lehet az új "Pajta-stílusra" akár a saját házunk is. A képen látható épületrésznek a régi pajtákhoz hasonlóan szintén "gazdasági" feladata van: itt lakik az autó és itt található a hobbiműhely és a kerti tároló is. (Építészet: Őrfi József, fotó: Bujnovszky Tamás)

A rendszerváltás utáni hazai építési piac hamar felismerte ezt a vágyat, így megjelentek és gyorsan elterjedtek az úgynevezett „mediterrán” házak, amik ezt az életérzést lennének hivatottak megadni gazdáiknak. Miközben építészeti logikájuk sajnos nem is állhatna távolabb az eredeti mediterrán házak szellemiségétől, ráadásul itthon kifejezetten előzmény nélküliek, mondhatni tájidegenek, ezek az épületek határozták meg az elmúlt évtizedek magyar családi ház építészetét. Persze ezeken a házakon nem hagyományos okból alacsony a tető hajlásszög, mint délen, ahol a kevés eső miatt alakult ki ez a megoldás, hanem csak azért, mert az alacsony tetőket kevesebb faanyaggal tudták megoldani, így több haszon maradt rajta. A formai hasonlóság miatt pedig rá lehetett mondani hogy „mediterrán”, meglovagolva a fent említett életérzést, amit a nyaralásból hazahozunk magunkkal.

img_20180809_090304.jpgLakópark részlete "mediterrán" házakkal. (Saját fotó)

Ezek a házak azonban lassan kezdenek kimenni a divatból, helyettük újabban egyre több a – szintén felületes megnevezéssel – „bauhaus” stílusúnak mondott ház: ezek többnyire lapos tetős épületek, a homlokzaton jellemzően fehér színt használnak, egyediségüket a tömegképzés és a nyílászárók kiosztása adhatja. Bár jó tervező kezében ebben az irányzatban sok lehetőség van, sokak számára azonban hiányzik valami ezekből a házakból (talán éppen a fent említett életérzés), ráadásul a környezetbe illesztésre tekintettel az építési szabályozás sem enged sok helyszínen tető nélküli épületformát építeni.

b_03_1206_korr.jpgEgyszerű formákat használó, pajta-stílusú épületterv (Építészet: Őrfi József, látványterv: Skandivisual)

Talán emiatt, talán ízlésbeli változások miatt is, egyre jobban terjed azonban egy másik új stílus is, aminek kortárs, divatos házai kifejezetten tekintettel vannak a hazai építészeti tradíciókra, ennek ellenére azonban – vagy éppen emiatt – nemcsak képesek a mai ízlésnek megfelelni, de kifejezetten időtálló esztétikát is képviselnek. Ezeket a gyakran nyeregtetőt (egy vonal mentén egy tetőgerinc, két irányba lejtetett szimmetrikus vagy aszimmetrikus tetőkkel) használó épületeket egyszerű, hagyományos tömegképzés jellemzi, miközben a homlokzatképzés, a nyílászárók kialakítása és az anyaghasználat tekintetében nagy szabadságot kínálnak. Ezeknek az új stílusú épületeknek a szellemi előzményét leginkább a hagyományos népi építészetben lehet keresni, de esetükben a régi lakóházak helyett sokkal inkább tekinthetőek előképnek a régi gazdasági épületek: pajták, csűrök, egyéb tárolók.

b_01_1206_korr.jpgAz előbbi épület nézete a másik oldalról. (Építészet: Őrfi József, látványterv: Skandivisual)

Míg a lakó funkciójú parasztházaknál szinte kizárólagos megoldás volt az egyszerű, egymás mögé helyezett helyiségsor a déli oldalon tornáccal, a régi gazdasági épületek szerkesztése sokkal sokrétűbb és szabadabb volt. Gyakran lehetett találkozni kifejezetten egyedi megoldásokkal, attól függően, hogy milyen funkciókat szolgált pontosan az építmény. Sokszor ugyanis társították ezeket a feladatokat, így egy pajta egyszerre adhatott helyet a szekér mellett az állatoknak és a terményeknek is. Az eltérő funkciók társítása, a szabad belső térszervezés, a formai hasonlóságok és a szerkesztési analógiák miatt is nevezhetjük az egyszerűség és érthetőség kedvéért „pajta-stílus”-nak ezt a régi-új építészeti irányzatot, amit egyébként a hazai szabályozási környezet is erősen preferál. Építészként meggyőződésem, hogy a következő évtizedeket ez az irányzat egyre inkább képes lesz meghatározni, a közelmúlt egymásra licitáló, zavaros összképű házait és a rendszerváltás előtti TTT (tűrt-tiltott-támogatott) építészet félreértéseit magunk mögött hagyva időtállóbb, értékes építészeti környezetet létrehozva.

img_20190103_144443.jpgEz az egyedi kialakítású gazdasági épület a pityerszeri skanzenben remek inspirációs forrás lehet akár egy kortárs épület tervezésénél is (Fotó: Őrfi József)

Ennek a bejegyzésnek már meghaladná a kereteit, de következő írásomban megpróbálom összefoglalni a hagyományos, népi építészet logikájából merítő, mégis igencsak kortársnak mondható új Pajta-stlus építészeti ismérveit, hogy könnyebben felismerhessük környezetünkben az ebben a szellemben felépült házakat. 

A bejegyzés trackback címe:

https://egigeroepitesz.blog.hu/api/trackback/id/tr116119492

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.