Őrfi József építész szakmai blogja

Égigérő Építész

Égigérő Építész

Most akkor kötelező lesz passzívházat építeni?

Nem, dehogyis, de azért majdnem. De azt már most is.

2020. július 26. - Égigérő

Legutóbbi írásomban olyan ötleteket gyűjtöttem össze, amelyek segítségével energiatakarékos házakat hozhatunk létre. A cikk kapcsán felmerült a passzívházak kérdése, hogy érdemes-e ilyen előírásoknak megfelelő házat építeni, vagy sem? Egyáltalán, az egyre szigorúbb energetikai követelmények mellett mennyire van a passzívháznak jelentősége? Utánanéztem a vonatkozó előírásoknak és rendeleteknek, megpróbálom ez alapján a lényeget érthetően és tömören összefoglalni, egyúttal pár kapcsolódó fogalmat is tisztázni.

Először is: a „passzívház” (Passivhaus) minősítést Németországban találták ki, és ezt a minősítést a mai napig a Darmstadtban lévő Passzívház Intézet (Passivhaus Institut) adja ki. Ahhoz, hogy ők elismerjenek egy épületet passzívházként – bárhol is legyen ez a világban – ahhoz az általuk előírt szabályoknak kell megfelelni. Ha tehát valaki szeretné, hogy hivatalosan passzívháza legyen, ezzel az intézettel kell szorosan együttműködni.

Egy általában vett magyarországi építkezés esetében ennek a németországi intézetnek az előírásait természetesen nem kötelező figyelembe venni. Ami viszont itthon mindenki számára kötelező, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló, többször módosított 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet, amely meghatározza, hogy pontosan milyen energetikai követelményeknek kell megfelelnünk építkezés vagy felújítás esetén. A két előírás (a német és a magyar) nem egyforma, és máshogy is gondolkozik a szabályok meghatározásánál. Mindkettő esetében azonban hasonló a cél, hogy az újonnan épített épületek energiaigénye a lehető legalacsonyabb legyen.

A passzívház-előírás részletesebb, egyúttal szigorúbb értékeket határoz meg, mint a hatályos magyar szabályozás. Az energiaigény meghatározásánál a fűtött tereket határoló külső, lehűlő felületekkel számol, és kötelezően alkalmazandó megoldásokat ír elő az épület tervezését és működtetését illetően. A magyar előírás ezzel szemben jellemzően megmarad a kötelezően előírt határértékek meghatározásánál, számoláshoz a külső felület és belső térfogat arányát vizsgálja, aztán nagyjából ránk bízza, hogy milyen megoldásokat használunk ahhoz, hogy teljesítsük az elvárásokat.

Bár nem kötelezőek számunkra, a passzívháznál kötelezően előírt egyes megoldások alkalmazásával nem igazán lőhetünk mellé, mivel ezek tapasztalaton alapuló, logikus és célravezető javaslatok, még ha – általános esetet alapul véve – néhol kicsit túl is lőhetnek a célon. Nézzük röviden a fontosabbakat, miről is van szó. A passzívház-gondolat alapeleme, hogy az épületbe beengedett, szükséges friss levegő felfűtésével máris biztosítható legyen a kívánt hőmérséklet, ezen kívül egyáltalán ne lépjen fel számottevő hőigény. A levegő ezért szabályozott keretek között, légcserélőn keresztül jut be a házba úgy, hogy közben a távozó levegő felmelegíti a beengedett levegőt (ami előtte talajba lefektetett csöveken keresztül már amúgy is elő lett melegítve). Így végül csak pár fokos lesz az a hőmérséklet-különbség, aminek jó részét azután az ablaküvegen keresztül beérkező napsugárzás segítségével, saját testhőnkkel és a ház egyéb működő berendezéseinek melegével már fel is tudunk melegíteni. Ehhez persze előírnak sok mindent, például a tájolást, és olyan üvegezést írnak elő, ami átengedi a beérkező fény hőenergiájának bizonyos részét. A nyári túlmelegedés ellen szabályozható árnyékolórendszerrel védekeznek.

Hogy a beengedett friss levegő fűtésén kívül ne legyen más felfűteni való, úgy érik el, hogy a külső határoló szerkezeteknél extra nagy hőszigetelőréteget alkalmaznak (így szinte egyáltalán nincs hőveszteség), illetve nagyon szigorúan veszik az úgynevezett légtömörség kérdését, magyarul sehol nem lehet huzatos a ház (ami profi kivitelezést és tökéletesen záró nyílászárókat feltételez). Nyitható ablakot tesznek ők is minden helyiségre, de a tapasztalat az, hogy nem igazán nyitogatja ezeket az, akinek ilyen módon szellőztetett háza van, mivel a légcserélőn keresztül mindig friss lesz a benti levegő. A beépített szűrőkkel elérhető az is, hogy pollenmentes legyen a ház, erről is le kell mondani, ha az ablakot közvetlenül kinyitjuk.

Akkor most érdemes passzívházat építeni? Meglátásom szerint maga a minősítés megszerzése annak éri meg, aki egy későbbi értékesítés miatt erre értéknövelő tényezőként tekint, egyúttal garantáltan magas színvonalon kivitelezett házban szeretne élni. A passzívházak kapcsán kötelezően előírt megoldások (megfelelő tájolás és légtömörség, légcserélő és egyéb speciális berendezések, extra hőszigetelés) alkalmazása egyenként és együtt is egyre inkább terjedőben vannak, a hazai és európai energetikai előírásoknak való megfeleléshez pedig ezeket együtt vagy külön úgyis alkalmazni szükséges és érdemes. Az ilyen házakban tényleg elképesztően friss és tiszta mindig a levegő, sehol nincsen penészedés és szinte kimutathatatlanul alacsony a fűtésszámla, a minősítéshez szükséges szigorú megkötéseket azonban nem minden esetben érdemes vállalni.

k06.jpgNemcsak kötelező, de érdemes is alacsony rezsijű házat építeni minden esetben. A tervezés során keressük meg a számunkra ideális tájolást és találjuk meg a megfelelő ház-kert kapcsolatokat. (Fotó: Bujnovszky Tamás)

Mégis van pár szempont azért, amit érdemes a téma kapcsán fontolóra venni. Ami a tájolást illeti, meglátásom szerint érdemes minden esetben egyenként megvizsgálni, hogy mi lesz az optimális a számunkra. Nem biztos, hogy éppen a déli lesz az (amit a passzívház-rendszer preferál). Az évszakokhoz igazított, vezérelt árnyékolórendszerrel szemben is lehetnek fenntartások, hiszen nem tűnik minden esetben kielégítőnek, ha a hővédelemért cserébe időszakosan nem, vagy korlátozottan látunk ki. Az árnyékoló rendszerek egyszerűbb, természetesebb, fenntarthatóbb és sok szempontból többet adó alternatívája lehet például egy fixen telepített, jól megtervezett és tájolt, arányos előtető, ami családi házaknál izgalmas átmeneti teret nyújthat a ház és a kert között. A kint és a bent, a ház és a kert szoros és kötetlen kapcsolata amúgy is számos olyan élménylehetőséget kínál, amiről a nagyon lehatárolt és mesterségesen szabályozott belső klíma esetén esetleg hajlamosak leszünk lemondani és ki sem megyünk a teraszajtón, nemhogy nyitva hagynánk azt. A kevesebb néha több, tartja a mondás, azt hiszem valamelyest igaz ez az energetikai előírásokkal és a hozzájuk társuló megoldások alkalmazásával kapcsolatban is. Aki passzívházat szeretne, azért ne riadjon vissza, ők is ismerik az egyedi megoldások fogalmát, a lényeg, hogy a végeredmény minden kitételnek megfeleljen.

A bejegyzés trackback címe:

https://egigeroepitesz.blog.hu/api/trackback/id/tr9416078046

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zollerbá 2020.07.27. 17:30:28

Jövőre, már csak passzív házra adnak ki használatbavételi engedélyt!!!

hatarbab 2020.07.27. 18:11:37

Csak néhány tapasztalat - nekünk nem minősített passzív házunk, hanem alacsony energiás van a "kompromisszum" miatt. Hővisszanyerő szellőző van beépítve, de nem építettünk semmit a talajba, mert sokkal kevesebb nyerhető rajta, mint amennyibe az egész cécó került volna, ráadásul az egész kertet "felszántották" volna. Simán a tető északi részén van a beszívó ág és kész. Télen -5 alatt éjjelre kikapcsoljuk, mert nagyon száraz a levegő a lakásban. Nappal meg nagy hidegek esetén sokszor besüt a déli ablakokon a nap, és még fűteni sem kell.
Amúgy az ablakokat tényleg nem nyitjuk ki, csak 25 fokos külső hőmérséklet felett - hogy bejöjjön a meleg. Nekünk a kb. 1 méteres tetőtúlnyúlás azt eredményezte, hogy májustól augusztus végéig ezeken a déli nagy ablakokon sajnos nem süt be a nap, úgyhogy mi nyáron nem klímázunk, hanem engedjük be az ablakon a fincsi meleget!!!! A ház nyugati oldalán meghagytuk a vadon nőtt mini-akácost, emiatt lombosodás után a nyugati napsütés sem melegít. Kb. kéthetes kánikula kell ahhoz, hogy a napközbeni nyitott ablak éjjelre is nyitva marad, hogy "járjon a levegő", úgyhogy nálunk a teraszajtó nem akadály, s jövünk-megyünk a kert és a lakás között, sőt remek a nappaliból a kilátás!
Gáz nincs bevezetve, éves villanyfogyasztás 3300-3500 kWh óra között mozog. Ja, és a tetőn van egy napkollektor, ami szerintem méltánytalanul van mellőzve a mai napelem-láz mellett, pedig így alig-alig van a melegvíznek költsége, és nem kell spórolás miatt jéghideg vizzel kezet mosni, vagy azzal takarítani....

Anakin Solo (a.k.a. Ape) 2020.07.27. 18:45:57

@hatarbab: Az építkezési költségek mennyivel voltak nektek magasabbak, mint egy normál ház esetén? Bár az meg költségcsökkentő tényező, hogy nem kell a gázt bekötni, kazánt venni, fűtéscsöveket és radiátorokat szereltetni, stb..

Cs 2020.07.27. 19:03:36

@Zollerbá: Ne terjessz valótlant. A közel nulla energiaigényű ház, (ami a követelmény) és a passzívház az ég és föld. Ne keverjük a dolgokat, pláne, hogy egy átlagos méretű családi háznál az, hogy egy követelményeknek megfelelő, közel nulla energiaigényű ház helyett passzívházat építs az +5-8 millió forint többletköltség alsó hangon.

hatarbab 2020.07.27. 21:31:45

@Szzzz: nem tudom ez itt reklám-e, wagner solártól rendeltük, és több, mint 8 éve tökéletes, semmi gond nem volt eddig vele, teszi a dolgát, mint a kisangyal. Tartály amúgy is kellett volna, plusz költség csak a napelem tábla (síkkollektor. Amúgy ha jól van méretezve, sosem melegszik túl, még júniusban sem, de olyankor azért nem megyünk el itthonról két hétre nyaralni.....Télen pedig ha kisüt a nap, akkor 40 fokosra is felmelegíti a tartálynyi vizet, az pedig már fürdésre is tökéletes. Ha pedig ködös az idő, akkor a fűtőpatron dolgozik. De ha a téli 5-10 fokos vizet csak 20-25 fokra fűti fel a szűrtebb napsütés, az is sokat jelent, annál kevesebb áram szükséges. Nekünk annyira bevált, hogy nem is értem miért nem favorizálják ezt a melegvizes megoldást. Nekünk 200 literes a tartály és 1 db kollektor van hozzá - szerintem nem kell a kollektorral túlzásba esni - inkább menjen télen rá egy kis plusz villany, mint hogy egész nyáron főzzem a kollektort, mert túltermel...lehet ott a probléma. Nekünk ezt így adták el kompletten.

hatarbab 2020.07.27. 22:01:22

@Anakin Solo (a.k.a. Ape): sosem számoltam ki, hogy mennyi lett volna. Szellőztetőt például mindenféle házba ajánlanék, mert tényleg nincs pára. Nem penészedik a fürdőszoba, és nem párásak belülről az ablakok sem télen. Laktam olyan lakásban, ahol hidegben patakokban folyt a víz az ablakról. Például nem kellett a konyhába szagelszívó sem. Lehet nem olyan gyorsan és erősen tünteti el a szagokat, de büdöset nem főzünk. Fürdőkben, wckben, konyhában elszívás van, a szobákban befújás. Fürdőkre így nem kellett ablak - mégis minden száraz. Amúgy az északi oldalon egyáltalán nincs ablakunk.
Magasabb volt a szigetelés költsége, mert többet raktunk az átlagnál, és az ablakok sem a legolcsóbbak voltak (de nem a passzívházas kategóriát vettük), viszont sokat fixre rakattunk, ami csökkentett a költségen, ráadásul a sima fehér műanyag tökéletes volt, nem kellett faerezetes, meg egyéb dizájn. De van aki olasz csempét rak spanyol kődíszítéssel, mi ilyesmire nem költöttünk. Nem kellett okosvilágítás, meg csodasütő. Egyébként teljesen normális ház, vastagabb szigeteléssel.
Mi azt néztük, mi fér bele a keretünkbe abból, ami az igényünk - így a friss levegő, a téli meleg (25 fokot tartunk), és a meleg fürdővíz spórolás nélkül nekünk fontosak. Panelben éltük életünk jó részét - ott meleg volt, megszoktuk, de emiatt nem akartuk, hogy a rezsi az egekbe szökjön. Hónapokig böngésztük a netet tapasztalatokért. Volt olyan fórumos, aki még a lakását is megmutatta működés közben...na, ezek győztek meg sok mindenről. Sajnos ezekről 8 éve még nem sok tapasztalat volt. A forgalmazók is csak eladni akartak, de ha valamit kérdeztünk, ami nincs a katalógusban, akkor csak pislogtak.

gabiiii 2020.07.27. 22:54:51

@Szzzz: Gyártanak 24V-os egyenáramú fűtőbetétet kifejezetten napelemes rendszerekhez. 3-4 napelem sorba kötve akár 120-160 V-ot is le tud adni. Ekkora egyenfeszültség biztonságos kezelése egyáltalán nem triviális, csak óvatosan!

gabiiii 2020.07.28. 02:51:09

@Szzzz: Egyenáramot szaggatni a váltóáramra tervezett hajdú termosztáttal... Drukkolok neked, de nem fogadnék rád. :)

Cuncimokus 2020.07.28. 08:17:09

Nekem lenne egy kérdésem (vagy megjegyzésem).
Alacsony energiájú házunk van: jó szigetelés, napkollektor (pár hónapja 7,6 kWp napelem is), hővisszanyerős szellőztetőrendszer, padlófűtés, hőszivattyú.
Nyáron van baj...
Mert a hő bizony kimenni sem akar! Az ember márpedig süt-főz-hajszárít, megy a számítógép, a hűtő - megannyi kis atomreaktor... Próbálkoztunk a passzív hűtéssel: éjszakára negatív nyomást beállítani és bukóra állítani az ablakokat, hogy szívja be az éjszakai hűvösebb levegőt, de nemigen éreztük, hogy lenne hatása. Aztán kiszedtük a szellőztetőből a hőcserélőt, és egy nyári kazettát tettünk a helyére, nappal minimumon tartottuk a szellőzést, éjjel maximumon - semmi hatás...
A megváltást a légkondi hozta meg. Mivel legalább van napelem, a működtetése gyakorlatilag ingyenes. Csak a bekerülés... Na az jó sokba került (négy szoba: két külső és négy belső egység, ebből az egyik a kombinált konyha-nappali). Nem tudom, lehetett volna-e jobban csinálni valamit... Most már mindegy, de kíváncsi vagyok!

apro_marosan_petergabor 2020.07.28. 08:31:26

A passzívház egy túlhajtott valami. Mint a footballban, mikor valaki a cselezésben meghal a szépégben -eredmény, gól nélkül. Sok a kompromisszum, amit a tulajdonos tesz, mindent a passzívháznak rendelsz alá, nem a kényelemnek, a kellemességnek.
Jobb egy megfelelően, átgondoltan megtervezett ház - megfelelő tájolással, kellő hőszigeteléssel, s árnyékolással - de nem túlhajtva. A hő és villamos energia igényeket pedig ki lehet elégíteni megfelelő méretű napelem rendszerrrel (ez ma már nem drága, pályázaton majdnem ingyen megszerezheted), s hozzá való inverterrel (lehet hybride is) illetve a hőenergia igény egy részét napkollektorral + kiegészítő villanyfűtéssel), amely télen-nyáron generál kellő mennyiségű fűtő - melegvizet. Az energia mérleg a tervezett lesz, a ház pedig kényelmes, a lakók nem úgy érzik, hogy rabjai a háznak, hanem a ház szolgálja őket. Extra napokon nyugodtan támaszkodhat a közüzemi villamosenergia hálózatra.
A hybride rendszer (ez már drága és nehézkesebb az akkumulátorok miatt), még az áramkimaradásokat is át tudja hidalni).
Az egész rendszer áttekinthető, jól méretezhető.

Mesterünk 2020.08.14. 10:57:50

@apro_marosan_petergabor: Hát akkor az sajnos nem passzívház, amiről beszélsz! milyen kompromisszum,
milyen kényelmetlenség?
süti beállítások módosítása