Legutóbbi írásomban olyan ötleteket gyűjtöttem össze, amelyek segítségével energiatakarékos házakat hozhatunk létre. A cikk kapcsán felmerült a passzívházak kérdése, hogy érdemes-e ilyen előírásoknak megfelelő házat építeni, vagy sem? Egyáltalán, az egyre szigorúbb energetikai követelmények mellett mennyire van a passzívháznak jelentősége? Utánanéztem a vonatkozó előírásoknak és rendeleteknek, megpróbálom ez alapján a lényeget érthetően és tömören összefoglalni, egyúttal pár kapcsolódó fogalmat is tisztázni.
Először is: a „passzívház” (Passivhaus) minősítést Németországban találták ki, és ezt a minősítést a mai napig a Darmstadtban lévő Passzívház Intézet (Passivhaus Institut) adja ki. Ahhoz, hogy ők elismerjenek egy épületet passzívházként – bárhol is legyen ez a világban – ahhoz az általuk előírt szabályoknak kell megfelelni. Ha tehát valaki szeretné, hogy hivatalosan passzívháza legyen, ezzel az intézettel kell szorosan együttműködni.
Egy általában vett magyarországi építkezés esetében ennek a németországi intézetnek az előírásait természetesen nem kötelező figyelembe venni. Ami viszont itthon mindenki számára kötelező, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló, többször módosított 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet, amely meghatározza, hogy pontosan milyen energetikai követelményeknek kell megfelelnünk építkezés vagy felújítás esetén. A két előírás (a német és a magyar) nem egyforma, és máshogy is gondolkozik a szabályok meghatározásánál. Mindkettő esetében azonban hasonló a cél, hogy az újonnan épített épületek energiaigénye a lehető legalacsonyabb legyen.
A passzívház-előírás részletesebb, egyúttal szigorúbb értékeket határoz meg, mint a hatályos magyar szabályozás. Az energiaigény meghatározásánál a fűtött tereket határoló külső, lehűlő felületekkel számol, és kötelezően alkalmazandó megoldásokat ír elő az épület tervezését és működtetését illetően. A magyar előírás ezzel szemben jellemzően megmarad a kötelezően előírt határértékek meghatározásánál, számoláshoz a külső felület és belső térfogat arányát vizsgálja, aztán nagyjából ránk bízza, hogy milyen megoldásokat használunk ahhoz, hogy teljesítsük az elvárásokat.
Bár nem kötelezőek számunkra, a passzívháznál kötelezően előírt egyes megoldások alkalmazásával nem igazán lőhetünk mellé, mivel ezek tapasztalaton alapuló, logikus és célravezető javaslatok, még ha – általános esetet alapul véve – néhol kicsit túl is lőhetnek a célon. Nézzük röviden a fontosabbakat, miről is van szó. A passzívház-gondolat alapeleme, hogy az épületbe beengedett, szükséges friss levegő felfűtésével máris biztosítható legyen a kívánt hőmérséklet, ezen kívül egyáltalán ne lépjen fel számottevő hőigény. A levegő ezért szabályozott keretek között, légcserélőn keresztül jut be a házba úgy, hogy közben a távozó levegő felmelegíti a beengedett levegőt (ami előtte talajba lefektetett csöveken keresztül már amúgy is elő lett melegítve). Így végül csak pár fokos lesz az a hőmérséklet-különbség, aminek jó részét azután az ablaküvegen keresztül beérkező napsugárzás segítségével, saját testhőnkkel és a ház egyéb működő berendezéseinek melegével már fel is tudunk melegíteni. Ehhez persze előírnak sok mindent, például a tájolást, és olyan üvegezést írnak elő, ami átengedi a beérkező fény hőenergiájának bizonyos részét. A nyári túlmelegedés ellen szabályozható árnyékolórendszerrel védekeznek.
Hogy a beengedett friss levegő fűtésén kívül ne legyen más felfűteni való, úgy érik el, hogy a külső határoló szerkezeteknél extra nagy hőszigetelőréteget alkalmaznak (így szinte egyáltalán nincs hőveszteség), illetve nagyon szigorúan veszik az úgynevezett légtömörség kérdését, magyarul sehol nem lehet huzatos a ház (ami profi kivitelezést és tökéletesen záró nyílászárókat feltételez). Nyitható ablakot tesznek ők is minden helyiségre, de a tapasztalat az, hogy nem igazán nyitogatja ezeket az, akinek ilyen módon szellőztetett háza van, mivel a légcserélőn keresztül mindig friss lesz a benti levegő. A beépített szűrőkkel elérhető az is, hogy pollenmentes legyen a ház, erről is le kell mondani, ha az ablakot közvetlenül kinyitjuk.
Akkor most érdemes passzívházat építeni? Meglátásom szerint maga a minősítés megszerzése annak éri meg, aki egy későbbi értékesítés miatt erre értéknövelő tényezőként tekint, egyúttal garantáltan magas színvonalon kivitelezett házban szeretne élni. A passzívházak kapcsán kötelezően előírt megoldások (megfelelő tájolás és légtömörség, légcserélő és egyéb speciális berendezések, extra hőszigetelés) alkalmazása egyenként és együtt is egyre inkább terjedőben vannak, a hazai és európai energetikai előírásoknak való megfeleléshez pedig ezeket együtt vagy külön úgyis alkalmazni szükséges és érdemes. Az ilyen házakban tényleg elképesztően friss és tiszta mindig a levegő, sehol nincsen penészedés és szinte kimutathatatlanul alacsony a fűtésszámla, a minősítéshez szükséges szigorú megkötéseket azonban nem minden esetben érdemes vállalni.
Nemcsak kötelező, de érdemes is alacsony rezsijű házat építeni minden esetben. A tervezés során keressük meg a számunkra ideális tájolást és találjuk meg a megfelelő ház-kert kapcsolatokat. (Fotó: Bujnovszky Tamás)
Mégis van pár szempont azért, amit érdemes a téma kapcsán fontolóra venni. Ami a tájolást illeti, meglátásom szerint érdemes minden esetben egyenként megvizsgálni, hogy mi lesz az optimális a számunkra. Nem biztos, hogy éppen a déli lesz az (amit a passzívház-rendszer preferál). Az évszakokhoz igazított, vezérelt árnyékolórendszerrel szemben is lehetnek fenntartások, hiszen nem tűnik minden esetben kielégítőnek, ha a hővédelemért cserébe időszakosan nem, vagy korlátozottan látunk ki. Az árnyékoló rendszerek egyszerűbb, természetesebb, fenntarthatóbb és sok szempontból többet adó alternatívája lehet például egy fixen telepített, jól megtervezett és tájolt, arányos előtető, ami családi házaknál izgalmas átmeneti teret nyújthat a ház és a kert között. A kint és a bent, a ház és a kert szoros és kötetlen kapcsolata amúgy is számos olyan élménylehetőséget kínál, amiről a nagyon lehatárolt és mesterségesen szabályozott belső klíma esetén esetleg hajlamosak leszünk lemondani és ki sem megyünk a teraszajtón, nemhogy nyitva hagynánk azt. A kevesebb néha több, tartja a mondás, azt hiszem valamelyest igaz ez az energetikai előírásokkal és a hozzájuk társuló megoldások alkalmazásával kapcsolatban is. Aki passzívházat szeretne, azért ne riadjon vissza, ők is ismerik az egyedi megoldások fogalmát, a lényeg, hogy a végeredmény minden kitételnek megfeleljen.