Óriási és embert próbáló változásokat hozott az elmúlt időszak - ezek közül talán éppen a rezsiárak változása az, ami a legintenzívebben érinti itthon legtöbbünk életét. Aki teheti, máris keresi a megoldásokat, hogyan tudná csökkenteni azt az összeget, amit havonta ki kell csengetnie a jövőben otthona melegen tartására.

Az árváltozás azonnalivá, halaszthatatlanná és kizárólagossá tette a fenntarthatóság kérdését, amivel eddig alkattól függően és sokszor inkább csak divatból foglalkoztunk. Ez önmagában örömteli és üdvözlendő, ez viszont már tényleg az a pillanat, amikor nem állhatunk meg a beszéd szintjén, hanem kénytelenek és hajlandóak is vagyunk cselekedni. Felértékelődik tehát a kérdés, hogy konkrétan mit is tehetünk a fenntarthatóságért? Egy-két egyszerű elvet fogok az alábbiakban összefoglalni, amelyek között lesz jó pár evidensnek tűnő dolog, de ismerőseimmel beszélgetve nagyon az az érzésem, hogy egyszerű alap dolgokkal sem vagyunk sokszor tisztában. Nézzük tehát, milyen lehetőségink vannak!

Könnyűszerkezetes házunkban egységesen 20 centi hőszigetelés van, az épületet a legegyszerűbb elektromos eszközökkel fűtjük és még így is alacsony a fogyasztás. Felmelegedés ellen jól véd a nagy előtető és a házat körülvevő fák árnyéka. (Fotó: Bujnovszky Tamás)

A családi házaknál – tekintettel arra, hogy a társasházakhoz képest itt egy lakásra jóval nagyobb lehűlő falfelület jut – a legfontosabb tényező, tehát ami a leginkább ki fog hatni a pénztárcánkra a jövőben nem más, mint a: hőszigetelés! Leegyszerűsített ökölszabályként ki is mondhatjuk, hogy ennek vastagsága minél több centi, annál alacsonyabb lesz a rezsi. Tényleg ilyen egyszerű? Hát, tényleg. Mindegy, hogy miből van a falad és még az is mindegy, hogy mivel fűtesz, ha a házad jól le van szigetelve, most valószínűleg nem vered a fejed a falba, hogy mekkora rezsid lesz.

De mi számít jónak és miért a hőszigetelés a kulcs? A válasz nagyon egyszerű. A hőszigetelés nem más, mint valamilyen hordozó anyagba zárt levegőcellák összessége, magyarán egy olyan egységes és állandó levegőburok, ami körbeveszi a házunkat, de mégsem tudja elfújni a szél. A benne lévő zárt levegőcellákban a tömör anyagokhoz képest nagyon kevés részecske van, így a közöttük átadható hőenergia is igen csekély. Egyszerűen szólva, mivel a levegőben kevés részecske van, ezek ritkán is találkoznak egymással, és mivel nem ütköznek, a hőt sem tudja átadni egyik a másiknak. Kevesen vannak ugyan, de persze azért vannak és ütköznek is, így a hő leadás a hőszigetelésen keresztül folyamatos, csak nagyon lassú lesz. És minél vastagabb a hőszigetelés, annál lassabb ez a folyamat. Ha pedig nagyon vastag, akkor akár gázzal is fűthetsz, akkor sem fog földhöz verni az amúgy igen alacsony fogyasztásod díja.

Jó, tehát akkor családi háznál legfontosabb a hőszigetelés. Mielőtt tovább lépnénk, mondjuk is ki: akinek nincsen hőszigetelés a házán, az először is tegyen, vagy tetessen rá. De mennyi hőszigetelés számít jónak? Akinek öt centi van, az tegyen még rá nyugodtan 15-öt, akinek 10, az még tízet. Hozzáteszem, harminc centiig megéri minden egyes centimétere, a befektetett költség a számlán érezhetően és hamar meg fog térülni. Falak esetén 15 centi egyébként a jelenlegi, már elég szigorú elvárásoknak is megfelelhet.

Járulékos, de elengedhetetlen költségként jelentkezik, hogy ha a házunkra komoly hőszigetelő réteg kerül, akkor a nyílászárókat is cserélni kell korszerűekre – a házat körülvevő termikus buroknak ugyanis a lehető leginkább egységesnek kell lennie. Ha ezen a hőszigetelő burkon valamilyen irányban jobban átmegy a hő, akkor a benti pára is ott, a hidegebb felületen fog lecsapódni. (Magyarul, ha jó hőszigetelésünk, de rossz ablakunk van, akkor az ablakon.) Figyelni kell arra, hogy a lakást minden irányban, tehát felfelé is szigetelni kell! Ha padlás van, akkor a szigetelés a padlásfödémre kerüljön. És még egy alaptétel: a hőszigetelés mindig kívül van! Ha belső oldalra tesszük, akkor a pára a hőszigetelésen kívül, a hozzá képest hideg falszerkezet belső oldalán fog lecsapódni.

Mit tehetünk még a nagy rezsi ellen? Aki gázzal fűt, váltson áramra. Nem az elektromos fűtőpanelekre gondolok, bár egy könnyűszerkezetes házat azok is rentábilisen képesek kifűteni, sokkal inkább a levegős hőszivattyúra. Ehhez persze nagy hőleadó felületek kellenek, a radiátoros rendszer nem elég, hanem padló-fal- vagy mennyezetfűtés kell, így a kiépítés költsége elég magas lehet. Ha jó hőszigetelésünk van, akkor az új fűtésrendszer megtérülése ráadásul már nem jelentkezik gyorsan. További lehetőség, ha szabályozott szellőztető rendszert építünk ki és napelemet teszünk fel, de ezek jelentősége már tényleg elmarad attól, hogy van-e rendes hőszigetelésünk.