E heti bejegyzésemben a családi ház építés kapcsán a környezettudatosság témáját járom körül, különös tekintettel a várható többlet (?) költségekre.

Első lépésként érdemes tisztáznunk az alapfogalmat: mit is jelenthet egy ház kapcsán, hogy környezettudatos? A környezetünkért felelős hozzáállás ugyanis több fázisban is megnyilvánulhat, ezek a fázisok időrendben: a tervezés, az építés és a fenntartás. A következőkben ezeket veszem végig, majd összegzésként megnézzük, hogy akkor most olcsóbb vagy drágább lesz, ha környezettudatosan építkezünk.

Környezettudatosság a tervezés során

Ha a házunk terveztetése kapcsán környezettudatosak szeretnénk lenni, akkor először is válasszunk olyan tervezőt, aki fogékony erre a témára, esetleg van is már olyan referenciája, ami valamilyen fontosabb szempontból környezettudatosnak nevezhető. Megbízás előtt üljünk le vele beszélgetni, hogy kiderüljön, mit gondol erről a fontos, az építőipar által eddig mégis igen nehezen lereagált kérdésről.

Mivel a tervezés során dől el, hogy pontosan mekkora házat fogunk építeni és ehhez mennyi építőanyagot kell legyártani, beszerezni, a helyszínre szállítani és beépíteni (minden egyes lépés terheli a környezetet) fordítsunk különös figyelmet az igényeink felelős meghatározására. A leginkább környezetkímélő az, amit nem építünk meg, az építési folyamat során létrejövő minden egyes négyzetméterrel jelentősen megterheljük a környezetet. Így azt kell mondani, hogy az igazán környezettudatos ház kerüli a túlzó méreteket és az öncélú, pusztán reprezentatívnak szánt megoldásokat. Újat akkor építsünk, ha a régi nem megmenthető és kiegészíthető számunkra. Válasszunk olyan tervezőt, aki nyitott a kisebb méretű, mégis teljes értékű terek tervezésére, és képes egyszerű megoldásokkal is szépet, maradandót kitalálni. A tervezés során vitassuk meg vele egyenként a betervezésre kerülő használati helyiségek méretét. Gondoljunk rá, hogy minden egyes elhagyott négyzetméterrel több százezer Forintot takarítunk meg – persze így a kisebb alapterületen nagyobb jelentősége lesz minden megvalósuló négyzetméternek. A megbízásnál vegyük figyelembe, hogy a kompakt, mégis funkcionális, okos, személyre szabott terek kitalálása az átlagosnál nagyobb felelősséget ró a tervezőre.

A nappalink a konyhából fotózva. A háromfunkciós helyiség együttes alapterülete összesen 27m2, ami szélsőségesen alacsony érték. Mi ekkoránál maradtunk, és eddig nem bántuk meg. Két kisgyerekkel együtt is élhető a tér, az asztalnál nyolcan is elférünk. (Fotó: Körmendi Imre)

A környezettudatos ház szerkezeteit egyszerűnek, könnyen megvalósíthatónak érdemes tervezni, azaz ne legyenek felesleges és öncélú megoldások benne. A tervezés során figyeljünk a tájolásra is: ha vannak a telken lomhullató fák, ezek nyáron csillapíthatják a házat érő hőterhelést, míg télen átengedik koronájukon a fényt, ezzel hozzájárulva a passzív hőnyereséghez: ha megoldható, tegyük a házat dél felől nézve a fák mögé. Ha nincsenek fák, vagy a telepítés így nem megoldható, az üvegezett felületek előtt alakítsunk ki külső, fix árnyékoló előtetőt úgy, hogy a magasabban járó nyári naptól védje a házat, az alacsonyabban járó téli nap sugarait viszont engedje be az ablakon. A klímaváltozással járó felmelegedésre tekintettel érdemes megfontolni, hogy dél helyett kevésbé napos irányba tájoljuk a nagyobb nyílásokat. Nemcsak a fentiek miatt, hanem a témára tekintettel általában is, törekedjünk a meglévő természetes környezet értékeinek megőrzésére. Sok építkezés azzal indul, hogy munkagéppel letolják a kerti növényeket, és „tiszta lappal” indulnak. E helyett vegyük észre az esetlegesen már meglévő értékeket, próbáljunk meg mi igazodni hozzájuk és átmenteni belőlük, amit lehet. Pincét vagy alagsori helyiséget inkább csak erős lejtésű telken alakítsunk ki és itt is próbáljuk meg ezek méretét a minimumra szorítani. Ennek nemcsak anyagi előnye lesz: így kevesebb a földmunka, tehát a kertet is kevésbé bolygatjuk meg az építkezéssel. Ha falnak, födémnek kisebb súlyú szerkezeteket választunk, ezekhez várhatóan kisebb méretű alapozás is elegendő lesz, ezzel szintén kevésbé terheljük meg a környezetünket. Végül itt érdemes megemlíteni, hogy egy környezettudatos házban nagyon kevés, kizárólag tároló céllal létrehozott helyiség van: így megelőzhetjük a későbbiekben a felesleges dolgok felhalmozását.

Az a nyílás jobbra lent, a csöpp kis pincénk bejárata. Azért volt rá szükség, mert a lejtős telken valahogy le kellett támasztani a házat, de a mögötte lévő helyiség összesen hat négyzetméteres, tárolóként szolgál. A nappalink és a terasz északkelet felé néz és árnyékolja a tető is. Kánikulában nagyon jól jön ez a tájolás (Fotó: Bujnovszky Tamás)

Környezettudatosság az építés folyamatában

Ami igazán környezettudatosnak volt nevezhető az, ahogy a régiek építkeztek. Mivel nem nagyon vagy egyáltalán nem volt felesleges pénzük, nem igazán építhettek nagyobbat annál, mint amire feltétlenül szükségük volt, és azt is helyben elérhető anyagokból tették. Ha viszont ma szeretnénk környezettudatosan építeni, teljesen más keretek között tehetjük csak meg. A méret kérdését már fentebb érintettük, de mi a helyzet az építőanyagokkal? Ma már nem mehetünk fel a szomszédos hegyre csak úgy követ bányászni és nem vághatjuk ki a fákat az közeli erdőben... Amiből építkezni szeretnénk, azt az építőanyag forgalmazójától tudjuk beszerezni. Ha környezettudatosak szeretnénk ebben is lenni, akkor elsősorban a termékek származási helyére fordítsunk figyelmet és részesítsük előnyben a hazai gyártású építőanyagokat és termékeket. Így a házunkig érő szállítási lánc lerövidül, ezzel is kevésbé terheljük a környezetet. Aki ad erre, a boltban is megnézi a kiválasztott étel címkéjét, hogy honnan származik az áru, ezt a figyelmet még inkább érdemes beletenni a házunkba beépítésre kerülő termékek kiválasztásába.

Ha a tervezésnél felelősen határoztuk meg a méreteket, házunk várható költsége jóval kisebb lesz, mint ha kihagytuk volna ezt a lépést. Ha – emiatt vagy ettől függetlenül – anyagi szempontból megtehetjük, választhatunk kifejezetten környezettudatos építőanyagokat is házunk építéséhez vállalva, hogy ezeknek jellemzően feláruk van hétköznapibb társaikhoz képest. Előnyben részesíthetőek például a növényi, esetleg a szilikát alapú hőszigetelések a kőolajszármazékokat használó hőszigetelőanyagok helyett. A természetes anyagok (kő, fa, kerámia) használata is értelemszerűnek tűnik, hogy előnyt jelent a környezettudatosság felől nézve. Vannak azonban olyan mesterséges eljárással vagy anyagból előállított termékek is, amelyeknek a várható élettartama hosszabb lesz, vagy célzottabban képesek ellátni egy-egy feladatot, így nem egyértelmű, hogy az ilyenek használatát mindenképp kerülni kellene. Ezek mérlegelése és megítélése elsősorban a tervező feladata.

Ide kívánkozik még egy szempont, az igényeink meghatározása arra nézve is, hogy mit várunk el egy-egy beépítésre kerülő anyagtól. Az épületeknél – felhasználói szemmel nézve – a külső és belső határoló felületek, tehát a burkolatok, festések lesznek a leginkább meghatározóak. Bármilyen meglepőnek hangozhat elsőre, minél többet várunk el ezektől, tehát minél magasabb igényszintet célzunk meg, megvalósításuk várhatóan annál összetettebb folyamat lesz, így végső soron jobban terheli a környezetét. Éppen úgy, mint a méreteknél, itt is érdemes az elvárásainkat nem reflexből meghatározni, hanem alaposabban átgondolni. Az időtállóság, tisztán tarthatóság, esztétikum hármasságát minden egyes felület meghatározása előtt vizsgáljuk meg, biztos, hogy mindegyik szükséges-e oda és ha igen, mennyiben?

Ez a teraszpadló közelről hézagos, egyenetlen, de a használati értékét ez nem csökkenti. Az egyszerű, fatelepen megvásárolható gerendák egymás mellé rakva egyszerre adnak konzolosan kinyúló szerkezetet a terasznak, de egyúttal ez maga a burkolat is. (Fotó: Bujnovszky Tamás)

Környezettudatosság az épület fenntartásában

Az előző ponthoz visszacsatolva, az anyagválasztásnál azt is érdemes átgondolnunk, hogy milyen, szükségessé váló fenntartási munkákkal fogunk tudni együtt élni a későbbiekben. Van, aki egyáltalán nem tudja elképzelni, hogy ötévente kezeljen egy faburkolatot, van, akinek ez nem okoz nehézséget. Természetes anyagokat inkább azoknak érdemes választani, akik ezzel együtt az anyag természetes öregedésének folyamatát is el tudják fogadni – ellenkező esetben jobb alternatíva lehet a mesterségesen előállított, sokáig garanciás termékek közötti válogatás.

A fenntartás témájához tartozik a várható rezsi és a választott energia is, érdemes zárásképpen ezekre is kitérni. Ebből a szempontból igen egyszerű az elsődleges szabály: a fűtött lakótereket minél vastagabb hőszigetelőréteggel vesszük körbe (tehát nemcsak a falakon, de a padlóban, födémben, tetőben is), és ehhez minél jobb nyílászárót választunk, a fűtésszámla annál kisebb lesz. (30 centiméter hőszigetelés felett ez a megtérülési görbe jelentősen ellaposodik.) Innen nézve tehát, minél jobban hőszigetelt egy épület, annál inkább környezetbarát, hiszen annál kevesebb lesz a fenntartásához szükséges energiaigény. Mivel így az energiaigény jelentősen lecsökkenthető, kevésbé lesz meghatározó a választott energia és a hozzá kiválasztott gépészet fajtája, így itt is érdemes lehet az egyszerűségre törekedni. Aki nem elégszik meg a jó tájolással, a vastag hőszigeteléssel, a jó minőségű nyílászárókkal és az ezeknek együtt köszönhető minimális rezsit még lejjebb akarja szorítani, válogathat az ebben segítő speciális gépészeti technológiák közül.

Érdekesség, hogy minél kevesebb nehéz anyagot építünk be a házunkba (tégla, betonszerkezetek), az épület kifűtéséhez annál kisebb kapacitású berendezés is elégséges lehet, mivel a fűtésrendszernek nem kell megbirkóznia ezek átmelegítésével. Cserébe ugyan a hőveszteség folyamatos lesz, de a vastag hőszigetelőrétegnek köszönhetően lassú – ennek a lassú és kismértékű hőveszteségnek a pótlásához pedig elegendő lesz kevés energia, aminek viszont folyamatosan rendelkezésre kell állnia. Az ilyen házakkal akár az egyszerű elektromos fűtés is kompatibilis lehetne.

Olcsóbb, vagy drágább akkor egy környezettudatos ház?

Egy kisebb és egyszerűbb kivitelű ház olcsóbb lesz, mint egy nagyobb és emelt igényszintű, ráadásul egyértelműen környezet-barátabb is. Mindez viszont egyáltalán nem lemondást jelent: egy kompakt, de teljes értékű épület magában sűrít mindent, amire szükségünk van. Az ésszerű méretezést helyben beszerezhető, és lehetőleg itthon gyártott anyagokkal egészíthetjük ki, így máris sokat tettünk a környezetünkért. A nagyobb hőszigetelőrétegek beépítésére ma már mindenkit előírások köteleznek, így ez alapvető elvárás minden új építkezésnél. Hogy ezen felül áldozunk-e speciálisan környezetbarát anyagokra és technológiákra, mindenkinek a lehetőségeihez mérten a személyes döntése, de nem ettől fog függeni, hogy hozzáállásunk környezettudatos volt-e. Ha kerüljük a túlzásokat minden értelemben és minden irányban, a környezettudatos szemlélet otthonunk létrehozása során nem jelent többletköltséggel számunkra, sőt inkább pénztárcabarát lesz.