1. Kisebb, átgondolt lakóterek

Ha egy házat mérlegre teszünk, mennyi erőfeszítéssel jár a megépítése, azaz mennyire terheli meg a családi büdzsét, egyúttal a környezetét, az első szempont, amit ki kell emelnünk, a méret - ezen belül is leginkább a fűtött lakóterek mérete. Ezt nem szükséges sokat magyarázni: ha kétszer akkora házat építünk, kétszer annyi építőanyagot gyártanak le hozzá, visznek a telepre, rakodnak az autókra fel, majd nálunk le, és építenek be. A gazdaságos fenntartáshoz szükséges hőszigetelőanyagokat kétszer akkora köbméterszámban kell a falakba, vagy falakra tenni, közben figyelni a megfelelő páratechnikai szempontokra és energetikai előírásokra. Ez a sok művelet egyenként mind pénzbe kerül, a beépítésnek ráadásul magas az élőmunka igénye, így nem csoda, ha a bekerülési költség végül az egekbe szökik. Mindezt csak azért vázoltam ilyen részletesen, hogy látható legyen, mennyire nem mindegy, hogy végül mekkora lakóteret építünk fel. Lehet egy ház alapterülete nagy, mégis fontos helyeken szűkös és fordítva, kicsi alapterületen is lehet jól működő, személyre szabott funkciókat kialakítani. A kisebb fűtött lakótér kisebb fenntartási költséggel is jár, így végső soron nagyobb szabadságfokot biztosít.

A kisebb ház kialakításánál figyelni kell arra, hogy legyen hely vendéget fogadni, de nem biztos, hogy az évente egyszeri, két tucat fős családi vendégséget pont nálunk kell megtartani, vagy ha igen, egyidejűleg kell mindenkit asztalhoz ültetni. Érdemes funkciókat egybevonni, például a home office-ra alkalmas dolgozóterünk lehet egyúttal a vendégszoba, vagy még kisebb projekt esetében a nyugodt hálószobában is ki lehet alakítani egy zavartalan, munkára alkalmas sarkot. A társasági igények megéléséhez újra felértékelődnek majd a helyi közösségi terek (lásd régen a fonó, vagy kevésbé régen a művelődési házak).

Hálószobánk jó példa a tényleg minimális, de még működő méretű helyiségre. Nagyon szeretjük, az újrahasznosított zsaludeszka felületek nemcsak hasznos tárolóhelyként funkcionálnak az ágy két oldalán, de párnákkal borítva szélesebb lehet tőlük az ágy - ez reggelenként szükséges, amikor átjönnek a gyerekek :) (Fotó: Bujnovszky Tamás)

2. Nagyobb átmeneti terek

Az alapterület csökkenésével párhuzamosan meg fognak jelenni, fontosabbá válnak a nagyobb átmeneti terek. Mit jelent ez a kifejezés? Minden olyan tér, ami a belső, fűtött lakótér és a kint között helyezkedik el. Jellemzően ilyen a fedett vagy nyitott terasz, az erkély, a tornác, a loggia – de ide vehetjük azokat a fedett és zárható tereket is, amelyeket elsősorban tárolásra használunk, így nem szükséges külön fűteni. Ezek a terek képesek úgy kitágítani az életterünket, hogy megépítésük arányosan nem kerül sokba, fenntartásuk pedig szinte semmibe nem kerül, miközben szezonálisan képesek a komfortérzetünket növelni.

Nagy a teraszunk, de nem kér enni. A kis nappalitér mellett igazán hasznos, ha van hova terjeszkedni. Érdekessége, hogy a házon túlnyúló rész konzolos, nincsen külön alátámasztása. (Fotó: Bujnovszky Tamás)

3. Kreatív, alkotó terek

A többszöri otthonlét miatt felértékelődnek azok a helyek, ahol kiléphetünk a szokott feladataink közül és mi magunk is alkotóvá válhatunk. Ilyen egy hobbiműhely, ami a legegyszerűbb (akár maradék) anyagokból és berendezéssel is elkészülhet, így nem sajnáljuk barkácsolás vagy más művelet közben valóban igénybe venni. De ilyen lehet például egy jó üvegház is, ahol egész évben kertészkedhetünk, miközben négyzetméterenkénti bekerülési költsége fajlagosan messze elmarad a fűthető lakóházétól. Ezek a tevékenységek segíthetnek tartalmas otthoni- és énidőt biztosítani.

Ez a pillanatkép igazi coming out - így (is) nézett ki a garázs-műhely építés közben. Igazából mindennap máshogy nézett ki. (Fotó: Bujnovszky Tamás)

4. Egyszerűbb építhetőség

Nem mindegy, hogy mekkorát kell erőlködnünk ahhoz, hogy felépítsük a házunkat. Ez nem csak a méretre igaz, sok más szempont is meghatározza, mennyire lesz bonyolult az építés folyamata. Ezek közül az egyik legmeghatározóbb a forma. Ha egyszerűsítve nézzük a kérdést, olcsóbb és egyszerűbb olyan házat építeni, amiben nincsenek nagy szélességű, nagy fesztávú terek, így emberi léptékű tud maradni. A széles tér áthidalásához nagy erejű szerkezetekre van szükség (födémek vagy tetők), ezeket csak speciális anyagokból és szaktudással, sokszor komoly munkagépek bevonásával és sok ember egyidejű munkájával lehet kialakítani. A kevésbé széles tereket egyszerűbb szerkezetekkel is le tudjuk fedni, és bár meglepőnek hangzik, de ez mindennél fontosabb szempont lehet például egy önerős építkezés megszervezésekor. Nagyon nem mindegy, hogy a szükséges szerkezetek beépítése mennyire bonyolult és hány ember kell hozzá.

A bejárati ajtón benézve a konyhán keresztüllátunk egészen a teraszig. Nálunk nincsenek nagy terek, de minden helyiség élhető méretű. (Fotó: Bujnovszky Tamás)

5. Régi-új anyaghasználat

Egyszerűbb szerkezetek, mesterséges helyett természetesebb, megújuló anyagok, kisebb fokú kidolgozottság, betervezett esetlegesség, elronthatatlan műszaki csomópontok jellemzik majd a jövő lakóházait. Bár több alternatíva is versenyezni fog egymással, valószínűleg mindennél fontosabb anyaggá fog válni a fa, de itt ne arra gondoljunk, hogy ehhez erdőket kell majd elpusztítani. A mai is jellemző, megújuló erdőgazdálkodási forma további terjedésével az épületekhez szükséges tartószerkezeti anyag biztosítható lesz. A határoló, elválasztó felületeket, illetve a fenntartási költség alacsonyan tartásához szükséges széles hőszigetelőréteget pedig fa aprítékból, vagy más, magas cellulóztartalmú növényi anyagokból is elő lehet majd állítani, ezek egyidejű alkalmazásával pedig 100%-ban megújuló épületeket lehet építeni. Ilyen termékek már ma is kaphatók, egyelőre elég borsos áron – a fenntartható szemlélet elterjedésével azonban ezeknek a teljesen megújuló megoldásoknak az alkalmazása teljesen hétköznapivá fog válni, így várhatóan az áruk is elérhetőbb lesz.

A műhelyrész oldalhomlokzata egyszerű faburkolatot kapott, a falakat és tetőket is faváz tartja. (Fotó: Bujnovszky Tamás)

A fentieket részletesebben is ki fogom fejteni a következő bejegyzésekben, végigveszem az egyes pontokhoz kapcsolódó sztereotípiákat és azt is, hogy ezek átértékelésével közelebb is kerülhet a saját otthon megteremtése, mint eddig gondoltuk.

Lassan itt volt az ideje, hogy kicsit behúzzam a féket és megszámoljam, hány házat terveztem a 2017. novemberi Média Építészeti Díja óta és leszűrjem a tanulságokat. Aki esetleg nem ismerné, hogy mi is ez a díj, annak mondom, hogy az ország legnagyobb szakmai portálja, az Építészfórum alapította, és egyszerre tekinthető szakmai- és egyfajta közönségdíjnak is. Az évről-évre megrendezett döntőbe mindössze pár hazai projekt kerülhet be, melyeket egy nemzetközi szakmai előzsűri választ ki az adott évi magyar épületek közül., Ebből a pár házból aztán magyar újságírókból álló zsűri pontozással dönti el, szerintük ki a legjobb. Osztanak külön közönségdíjat is, ami már nagyjából arról szól, melyik az a ház, amelyiket a szavazók akár maguknak is el tudnának képzelni otthonukként.

Na, hát ezen a díjon sikerült a házunknak behúznia 2017-ben a fődíjat, az Europa Design belsőépítészeti különdíját, majd itt az Indexen megnyerte a közönségszavazást is. (Kicsit megkésve, de ezúton is hálásan köszönünk minden szavazatot! :) ) Mivel egy mindössze tízmillió Forintból, saját kezűleg felépített, kis alapterületű házbővítésről beszélünk egy pilisi zsákutca végén, jogosan adja magát a kérdés, hogy kaphatott ez az épület a szakma és a közönség részéről is ilyen szintű elismerést? Jó sokat gondolkoztam ezen magam is, annyit tudok erről nagyon tömören így hirtelen mondani, hogy a házunk története igen hasonló ahhoz, ahogy elődeink a saját házaikat építették. Ezeket az egyszerű, letisztult épületeket hívjuk ma „parasztházaknak”, amely jelzővel aztán meg is fosztjuk magunkat attól, hogy megértsük, mi volt az a mögöttes tartalom, szemlélet és hozzáállás, amitől ezek a házak ilyen időtállóan szépek lettek. Kunkovács László foglalta össze számomra a lényeget erről az Ősépítmények című könyvében: „abból építkeztek, ami éppen kéznél volt, akkorára, hogy éppen elég legyen és olyanra, hogy ne kelljen szégyenkezniük miatta”.

Terveim szerint az Égigérő Építész Blogot mostantól rendszeresen el fogom látni megújuló tartalmakkal, ami éppen ezt a kérdést fogja körüljárni: hogyan épülhetnének a mai keretek között, de már a jövő igényeire szabva, hasonlóan időtálló, mégis elérhető épületek szinte bárki számára? Szeretném ehhez kapcsolódóan megosztani ezen a fórumon a kétkezi építés során szerzett közvetlen tapasztalataimat, amelyek az egyszerű, de szép otthon megteremtéséhez szükségesek. Szeretnék beszámolni azokról a tapasztalatokról is, amelyeket a díj óta általam tervezett házak kapcsán szereztem. A későbbiekben pedig építészként szeretnék egy sajátos utat kínálni, ezzel lehetőséget nyújtani azok számára, akiknek fontos a fenntartható szemlélet, az öncélú túlzások kerülése, és akik házukra nem győzelmi trófeaként, hanem természetes otthonukként tekintenek.

És hogy miért most indul ez a blog? A pandémia a megbízásaimat ugyan nem vetette vissza, de három futó projektemmel is úgy jártam, hogy kisebbre kell végül vennünk, mint ahogy első körben megterveztem. Pedig sokat vártam ezektől a referenciáktól, szakmai továbblépést hozhattak volna a házunk után. Ahogy húzódtak össze, mégis szépek maradtak az új rajzokon ezek a házak, rá kellett ébrednem, hogy építészeti praxisommal pont nem azt a szemléletet valósítom meg, mint ami miatt a házunk olyan sikeres lett. A bennem lévő ambíciók miatt szerettem volna egyre nagyobb, egyre csillogóbb műveket alkotni, ez a korábban legitimnek nevezhető szakmai hozzáállás azonban mára érvényét vesztette. Olyan speciális tanulságokat hozott számomra ez az időszak, amelyek engem is részben új utakra sodornak.

A fent ígért tartalmakat persze kissé csapongva, a sorrendet néha felcserélve fogom megírni, ahogy ez a blog természetéből fakad. Igyekszem majd olvasható és élvezetes lenni, ígérem. Reményeim szerint kitartó olvasóimat végül fel fogom vértezni olyan ismeretekkel, amelyek birtokában felkészültebben vághatnak bele következő otthonuk megteremtésébe.